Hogyan éljek túl még évekig a munkahelyemen?

11. Ez addig rendben is van, amíg az ügyfél viszonylag értelmes és normális. Amikor úgy mondja a panaszát, hogy "ez a cég mekkora szar... ne értse félre, nem magával van bajom, nem ön tehet róla, csak annyira ideges vagyok..." Ezt tényleg nem is veszem magamra. Néha még vicces is tud lenni, ahogy egy-egy ember puffog. Na de amikor azt nem tudják megérteni, hogy amit kérnek, az jogszabály ellenes és nekiállnak veszekedni velem, az más. Például szigorúan vesszük, hogy nem adhatunk ki a szerződésről információt, csak annak, akinek a nevére szól, vagy ha írásban meghatalmaznak valakit. Ezt beszélgetésenként egyszer elmondom (bár az automata is bemondja), addig oké, de olyankor nem szokták felfogni, hogy nem én nem akarok segíteni, hanem a jogszabály ezt diktálja. Ezt 10-ből 1 ember érti meg és rakja le a telefont, a többi "akkor szopd le a kva anyádat" felszólításokkal illet, vagy csak hosszú percekig értetlenkedik, hogy mégis milyen jogszabályt sért ezzel, hát az apám 80 éves, nem tud már ügyet intézni, aláírni sem egy meghatalmazást (akkor a szerződést hogy írta alá?), vagy dehát a feleségem, tudom minden adatát, én fizetem a biztosítást, én is kötöttem (ami szintén szabályellenes), az én email címemre érkeznek a levelek, akkor miért nem segítek? Vagy hogy ő nem akar semmi infót, csak annyit, hogy mi a fizetési határidő. Mintha ez egy általános kérdés lenne :D Egyszer megpróbáltam a lehetetlent, az volt a szitu, hogy elhunyt az ügyfél és még nem volt hagyatéki tárgyalás, sajnos amíg nincs egy jogerős hagyatéki beküldve, nem adhatok ki a szerződésről információt, de megsajnáltam, elmondtam neki, hogy nem tudok segíteni, de megkérdezem a felettesemet, hogy mégis van-e rá valami mód. Azt a választ kaptam, amit előtte is tudtam, hogy nem, nem segíthetek. Visszavettem a telefont és elmondtam ugyanazt. Erre elkezd velem üvölteni a nő, hogy mennyire nem értek én semmihez, azért megyek a felettesemhez, mert nem tudok semmit, azért mondom azt, hogy nem tudok segíteni, mert amúgy lehet, csak én nem tudok. Közölte, hogy akkor a párja fog felhívni minket a halott édesapja nevében és akkor majd segítünk. És meg is tette, először újra hozzám jött be a hívás ugyanarról a számról, akkor kinyomta, majd egy kollégámhoz és ott tényleg bepróbálkoztak a halott ember nevében. Másik rossz élményem, amikor egymást követő két napon kellett hallgatnom a savazást, mert egy néni fia nem tudta felfogni, hogy kell a meghatalmazás, de mondtam neki, hogy segíthet a fia, csak a néninek is meg kell ismételnie a kérdést. Na az első beszélgetésnél megkaptam, hogy másokkal együtt lakva szobát bérelve fogok megdögleni mert nem kell senkinek egy ilyen hülye, megkértem, hogy ne személyeskedjen, de tovább folytatta, csak tűrtem már a sírás szélén, felettesi engedéllyel rátettem a telefont. Másnap megint hívott, hasonló stílusban szidtak mindketten, fenyegetően mondták, hogy ők is rögzítik a beszélgetést, és odahívtak 5 embert, úgyhogy úgy válaszoljak bármit is. Szintén ez volt a legnagyobb bajuk, hogy miért nem a fiával beszélek, és hogy akkor az mégis hogy lehet, hogy a fia email címét megadhatta, de telefonban neki nem adhatok tájékoztatást (talán mivel az email cím nem konkrét emberhez tartozik, egy email fiókba belépéshez csak jelszót kérnek, nem kell aláírni semmit, nem kell személyi, stb). Majd közölte velem, hogy tegnap nagyképű voltam, ma már érzi, hogy visszafogtam magam és jobb a stílusom, ezt is elég lekezelően. De a kollégámnak például azt is mondták egyszer, hogy vele együtt robbantja fel a céget. És ezek csak azok, akiknek nem adhatok ki infót, akik meg tényleg a szerződők, na azoknál jóval több ok van idegesnek lenni és engem bántani, pl miért kell fizetni, miért nem fogadjuk el, ha 5 napot késett a fizetéssel, ő kötötte meg szarul, de a cég a hibás, amiért kijavította és esetleg emiatt díjváltozás állt be, stb. Azt ritkán említik meg, hogy nem velem van bajuk, mert ők se tudnak különbséget tenni, hogy a cég a rossz, vagy a hírhozó.

Az ilyeneket nehéz nem magamra venni. Ha nem is mindennap van ennyire durva sztorim, de mindennap van valami kisebb boxzsák érzésem.

13. Igen, irodista vonalon maradnék.

A 11-est meg miért pontoztátok le amúgy, jót írt :D