Vajon jogosan vagyok dühös?
Egy kis városban élek ahol egy gyorsétteremben dolgozom.
A munka morál valami förtelem. Például van aki 2-3 hétre elment beteg szabadság címszó alatt nyaralni, vissza jött és ugyan úgy dolgozhatott.
Én szeretnék elmenni vásárolni, táppénz alatt mert egyedül élek, de azért vigyázzak, mert mi lesz ha meglátnak.
Ezt egy kicsit képmutatásnak tartom.
Meg ami még rendkívül bosszantó ebben a helyben, hogy nem az jut előre aki dolgozik, hanem aki benyalja magát!
Hihetetlenül gusztustalan!
Ma voltam másik munkát nézni, de végig aggódtam nehogy meglássanak, mert a jelenlegi helyemen még nem mondtam fel..ugyanakkor az új helyen meg még nem biztos a pozícióm.
De lassan kedzek arra a pontra jutni, hogy nem érdekel. És gondoljanak amit akarnak!
Mindenhol az jut előrébb aki benyal :)
Arról meg nem a munka társaid tehetnek, hogy ők valamit mernek, te meg nem.
Értelem szerűen nem fair! De ez a való élet.
Ha sikerül munkát váltani akkor gratulálok és sok sikert hozzá!
Viszont ha esetleg nem akkor kezdj el te is benyalni mert szerintem már te is rájöttél, hogy ott az kell ahhoz hogy elérd amit akarsz, alkalmazkodj! Sajnos ez máshol is így van
9 munkahelyem volt életemben, mindenhol ez ment valamilyen formában.
Nem véletlenül lettem EV. Szerencsére ebben amiben tevékenykedem nincs ilyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!