Azok a cégek akik trükköznek, és akár még munkaszerződésbe is leírják a munkavállalónak, hogy 8 órát dolgozol, de 6 órára vagy bejelentve, vagy csak 4-re azok, hogy nem buknak le???

Szerintem sem, de sajnos addig, amíg azt gondolod, hogy rajtad csattanna az ostor és a hibás gondolat olyan mint egy pillanatragasztó, ami nem wngedi, hogy tegyél valamit, adrig ez így lesz.

Mit gondolsz, mi fog történni, ha jelented?

Ez például nagyon is használt (vagy inkább kihasznált) tény a vendéglátásban és / vagy kereskedelmi ágazatokban.

Például az éttermekben, gyorséttermekben, pizzázókban, szállodákban, turisztikában (stb, lehetne sorolni egész nap) nehogy azt hidd, hogy (mindenhol) be vannak jelentve az emberek rendes 8 órába. Én anno főállásban pizzáztam (futárkodtam) Heves megyében egy igen jólmenő gyorsétteremben. Hétfőtől-Csütörtökig kiszállítás 11:00 órától 20:45-ig volt, Pénteken és Szombaton 22:45-ig, Vasárnap pedig 21:00 óráig. DE! Ez csak a rendelésfelvétel kezdete és vége. Többször volt olyan, hogy például Vasárnap 23:00 óra és 24:00 órak között végeztünk. 13 órás munkaidő. Mondjuk, ez jóformán mindennap alap volt. Heti 6 nap, bő két éven keresztül, közbe pedig tönkreteszed a saját egészségedet és idegrendszeredet. Kikészülsz mindenhogy.

És a lényeg, válaszolva a kérdésedre: A csakácsok, konyhai kisegítők, diszpécserek és talán a pultosok voltak havi beosztással és 4 órás bejelentéssel, mi futárok pedig heti beosztással és 2 órás bejelentéssel. Ez a munkaszerződésemben valami havi BRUTTÓ 33.xxx Ft volt. Ha elmentem volna táppénzre, akkor kaptam volna 1 hónapra 1500Ft-ot. Ez a vicc. Hál istennek, nem hiányoztam egy napot sem, és nem is voltam soha táppénzes típus, de akkor is. Ha véletlenül kellett volna, kiröhögtek volna.

De vannak kis maszek cégek is különböző szakmákban, ahol viszont megfizetnek, de csak azért mert nem vagy rendesen bejelentve. Ennyi a lényege.

Nos, nagyon sajnálom, ha fáj az igazság, de ez nem áldozathibáztatás. Te nem áldozat vagy.

Miért lennél áldozat, amikor belemész egy olyan olyan dologba, ahol nem jelentenek be normálisan?

Ez nem áldozati szerep, ez partnerség.

És iszonyúan szomorú, hogy nem látod, hogy azért tehetik meg, mert mindig lesznek olyanok, akiknek ez megfelel.

Egy főnök, munkahely, elmondja a feltételeket, te meg belemész, az mióta áldozatszerep?

Itt lépne a képbe az önbizalom, a határhúzás, hogy nemet tudj mondani. De ezt az országunk kb. 80%-a nem tudja megtenni. Pontosan a "mert mi lesz ha, meg a mit fognak gondolni" miatt. Nézd már meg az országot légyszives. Szerinted úgy működik, hogy a munkáltató megjavul? Nem, nem fog, míg van ki etesse. Neked kell lépni, és nem úgy, hogy ezt ide kiírod. Igenis állj bele a dologba.