Akik hasonló helyzetben vannak, hogy hó végén mindig nullára elmegy a pénzük, hogy emésztitek meg ezt a helyzetet?

Az elmúlt 5 évben jóformán nem tudtam spórolni semmit. Kicsit belefásultam ebbe az életmódba, hogy azért dolgozom, hogy kifizessem az albérletet, rezsit, magamnak a kaját - ami így is nagyon spórolósan van már fogva. Párszor elmegyek valami gyorskaját enni, mint jutalom és elfogy nullára a pénzem.

Ha becsúszik valami fogorvos vagy egyéb, akkor szülőktől kell kérni rá pénzt.

Én ezt a dolgot korábban sokkal rosszabbul kezeltem, most már próbálom elfogadni, hogy ezt dobta most a gép és ez a helyzet. Egyedülálló is vagyok, így talán nehezebb, de ezt nem húzom bele a dologba.

Ti, hogy tudjátok ezt kezelni, hogy viszonylag egyhelyben áll az élet? Pörög a meló, eszek-iszok, kikapcsolódásnak csak szabadtéri dolgok vagy pár óra számítógépezés és ennyi. Nyaralás évek óta nincs, csak ilyen strandra járás.

Sok hasonló ismerősöm van, régebben csak ilyen személyes tragédiának éltem meg, főleg mikor láttam, hogy INstagramon egyes emberek, hogy élnek. Aztán ahogy telt az idő láttam, hogy sok ember se maga pénzéből él jobban, hanem jobban támogatják a szülők, esetleg örökölt saját lakást stb.

Na, de: akik hasonlóban élnek, mint én: albérlet, átlagos meló, ti hogy élitek meg a helyzetet?