Milyen volt dolgozni egy szocializmus kori munkahelyen?

Menj el dolgozni a BKV hoz

Ugyanaz van ott mint a 80 as években volt

Dilettáns vezetők, mindenre alkalmatlan szerelők(bujtatott munkanélküliek)

0 munkamorál

Viszont a szociból a pozitivumok is megmaradtak... a kötelezően előírtnál magasabb pótlékok, kevsebb munkaidő, 0 elvárás, céges nyaralók, céges sportpályák, céges kölcsönök stb...

Mondom, a BKV-nál nem volt rendszerváltás!

Sokkal jobb volt.

Mindent el lehett lopni ami mozdítható és nem volt lecsavarozva.

Ami meg le volt ahhoz ingyen csavar és csavarhúzó is járt.

Aztán az egészért még fizetést is adtak.

Nem annyira az ideológia számít a munkavégzéskor, mint a munkakörnyezet.

Ha gyökerek vannak összezárva egy munkaközösségbe, akkor ha a csillagokat hozod is le az égből, rosszul fogod érezni magadat a munkahelyeden. Ha jó a kollektíva, akkor meg lepereg a nap gyakran úgy, hogy csak az induláson kapod magad. Elfáradsz mindkét esetben, de nem ugyanazt a fáradtságot érzed a kettő végén.

Dolgoztam gyárban, ahol 2674 Ft-ért reszeltem napi nyolc órában sz@rabbnál sz@rabb duraluminium öntvényeket és olyan hangot, stílust engedtek meg maguknak tartósabb ideje ott dolgozgató emberek, amely még attól is elvette az ember kedvét, hogy leköpje őket.

Dolgoztam 2900 Ft-ért havonta leltárellenőrként is, ahol nagyjából önállóan dolgozhatott az ember a főnökasszony által meghatározott objektumban. Az aktuális napi feladat tisztázásának és az elvégzett leltárak anyagainak leadása okán kellett csak bejárniuk a leltárellenőröknek a központba, de senki nem piszkált senkit és jó hangulatban telt el az idő, amelyet együtt töltöttünk.

1985-ről, ill. 1986-ról származó emlékekről volt itt és most szó.

NEM csodával határos módon, nem emlékszem annak sz@rházi kommunista takonynak még a keresztnevére sem, aki a brigádvezetőm volt a gyárban. Szemben ezzel a mai napig emlékszem a főnökasszonyom teljes, férjezett asszonynevére úgy, hogy nem akartam semmit tőle fiatal férfiként, amely szexuális indíttatású lenne.

Már akkor is nagyon nehezen akart letelni a munkaidő. Kevés volt a fizetés. Olyan börtönhangulata volt az egésznek, mint amilyen most is, ezért utált bejárni mindenki a munkahelyére. Aki lelkesen csinálta a munkáját, azt a többiek általában hülyének nézték, kiközösítették. A fiatal kezdőket megszívatták. Az öregek piáltak munkaidő alatt is.

A mostani nagy gyárak munkakörülményei már sokkal jobbak, mint amilyenek régen voltak. Sokkal tisztább, világosabb, élhetőbb minden.