A gulyáskommunizmusban miért volt alacsony mértékű a fluktuáció a munkahelyeken?

Mert -gondolom- legalizált/fizetett munkanélküliség volt. Némely ember bement dolgozni, gyakorlatilag 8 órában semmit se csinált, csak ült az irodában, vagy tologatta a kulikocsit a csarnokok közt, esetleg sepregetett hol itt, hol ott.

Neki ez jó volt, mert kb. jó fizetésért nem erőltette meg magát, sőt.

A cégnek is jó volt, mert fel volt töltve az állomány. Az, hogy teljesen felesleges munkakörök voltak -senkit se érdekelt.

(Lásd még: 1 ember dolgozik, 5 másik nézi)

Továbbá, papíron akkor nem létezett munkanélküliség, viszont létezett a KMK, azaz a közveszélyes munkakerülés. Ha nem volt a személyi igazolványba bepecsételt állása az embernek, elvitte a rendőr, még akár böribe is kerülhetett miatta.

Összességében ezek a "munka nélküli munkahelyek" ilyen mesterségesen duzzasztott státuszok voltak.

És minek menjen el Kovács Károly esztergályos egy másik munkahelyre, ahol csak 50 fillérrel, 1 forinttal (!!!) több órabért kaphat, mikor a Putyilov gyárban már sokéves törzsgárdatag, és emiatt várható a biztos 1-2 forintos órabéremelés, az ingyen kajajegy, a kedvezményes építési kölcsön, és a kéthetes SZOT üdülés a Balatonnál vagy Lillafüreden.

Új dolgozóként, más cégnél, ezeket a kedvezményeket és/vagy előjogokat elvesztette volna, mert hiába a 30 éves szakmai tapasztalat, ő ott csak egy újonc, és a ranglétrát végig kell járnia.

Nos kb ezért nem váltottak sűrűn az emberek.