Ezt hogy reagálnátok le a helyemben?
A nyár folyamán daduskoskodok. Számomra elég megalázó dolog történt. Általában az a dolgom, hogy kivegyem a gyereket a nyári suliból és vele legyek addig, amíg haza nem jönnek a szülők. Utolsó napom lett volna a héten, 1 óráért maradtam ott. Elmentem a gyerekért és már üvölt rám ahogy bemegyek a kapun, hogy menjek el onnan, mert érte az anyukája megy. Én mondtam, hogy nekem azt mondta az anyukája, hogy én megyek érte. Felhívtam az anyukát, ő is azt mondta, hogy én ma nem kell menjek, úgy volt, hogy ő megy érte, mondtam, hogy velem ezt nem közölte és a heti programba is úgy van, hogy én kell érte menjek. Erre kért, hogy hagyjam ott a gyereket majd ő érte megy. Erre a gyermek reakciója az volt, hogy: ,,Na, mehetsz, pápá!"(intett a kezével, mint egy kutyának és elszaladt. Visszahívtam, közöltem vele, hogy egy ideig nem találkozunk és én most elköszönök tőlle erre a reakció annyi volt, hogy ,,na és akkor mi van?". Előzetesként annyi, hogy már elég régóta a dadusuk vagyok, de úgy érzem mostanában, hogy kezd nagyon elegem lenni. Így otthagytam és hazamentem. 1 óra múlva cseng a telefon, az anyuka az, felhívott, hogy képzeljem el, tényleg nekem volt igazam és tényleg én kellett volna kivegyem. Én ezt az egész szituációt nagyon megalázónak éltem meg. Túlreagálom?
Mindemellett próbálom megérteni az anyukát, tényleg sok dolog van a fején, munkahelyen is nagy a hajtás, túlóráznia kell és a gyerek meg valószínű hiányolja az anyukáját, azért ilyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!