Ha egy kollégátok “személyes ok” miatt venne ki szabadságot (csak ennyit tudnátok), mennyire kérdezősködnétek, hogy megtudjàtok, mi az a személyes ok?

Fizetés nélküli szabadságot kértem egy temetés elrendezése miatt. Közeli hozzátartozóról van szó, jár ilyenkor pár nap, meg a temetés, de nekem több napra volt szükségem, hogy elintézzem az ezzel járó dolgokat, sírhely megváltása, hagyatéki tárgyalás, ilyenek, utazni kellett hozzá. A temetés után járó napokat (közeli rokon után jár) ki se vettem. Ha valaki kérdezte, személyes, vagy családi problémát mondtam.

Nagyon elküldtem a bánatba azokat, akik faggatóztak, és nincs szégyenérzetem miatta. Közük hozzá semmi. Főnököm tudta, mi van, azok, akikkel jóban vagyok, szintén, az, hogy a kotnyeles kis pletykafészkeket helyretettem, azt egy pillanatig nem sajnálom.

Semennyire nem faggatóznék, lényegtelen, mi miatt van távol, a vezetés jóváhagyta, és nem tartoznak rám a szaftos kis részletek.