Miért utálom a főnökömet emberileg ennyire?

Igazán sajnálom, hogy ez lett a hitrendszered és emiatt félsz.

7-es voltam.

11.

Szerinted így működik a világ, hogy beszólunk másnak aztán emelt fejjel távozunk? Én elhiszem, hogy neked kényelmes életed van jó munkahellyel vagy volt lehetőséged más helyre menni ami elég indok volt arra, hogy így gondold de általában nem így működnek a dolgok. Nem lehet mindig reklamálni mindenért mindenkinek mert valamiből pénzt kell csinálni és meg kell élni. Jó dolognak tartom, hogy kiálljunk magunkért, ha kell a főnök ellen is, de ez nem egy tündér mese ahol a szolgálóból király lesz.

Látod kérdező, pontosan ez a hitrendszer a tiéd is, amit a 13-as írt.

De lehet reklamálni. Mindig, minden helyzetben, ami nekünk nem jó, ki kell állni magunkért. Szeretni kell magunkat annyira, hogy jól bánjunk magunkkal.

Voltam úgy, ahogy ti, volt ilyen hitrendszerem, ezért megértem, hogy nehéz. De a szemüvegek, amiken keresztül jelenleg tényleg sokan látják a világot, lecserélhetők.

És a gondolati torzítás is megkeseríthet.

Miért vetíted ki rám a gondolataidat?

Igaz, nem tartozom magyarázattal, de sosem volt másik munkahelyem, mikor "robbantottam" az előzőn.

Nézd csak. Egy másik kérdésnél a kérdező kommentje.

Ő már kapizsgálja a dolgokat. Kizárólag rajtad múlik minden.

"5 A kérdező kommentje:

Köszi a válaszokat! Igaz, nem fejtettem ki. Arra jöttem rá, hogy a világ úgy működik, hogy mindenkinek megvannak a saját hiedelmek, amik szerint él és cselekszik és nincsenek univerzális alapvetések és a senki sem szolgál magasabb rendű, elvont elveket, maximum ezt gondolja magáról, hanem valójában mindenki a saját benyomásai alapján kialakult személyisége szerint cselekszik.

Lehet, hogy ez nektek egyértelmű volt eddig is, én egész életemben azt gondoltam, hogy mások jobban eligazodnak nálam az életben, sokkal többet tudnak nálam az életről, a világ működéséről, de a hétvégén érett meg bennem a gondolat és esett le, hogy ez egyáltalán nincs így és semmivel sem tudok kevesebbet, pont annyit tudok.

2: igen, ez is benne van. Mostanra jutottam el arra a pontra, hogy felismertem, hogy mi fontos számomra és mi nem. Ki fontos és ki nem. Mivel szeretnék foglalkozni és mivel nem.

Sok évet töltöttem el úgy, hogy hagytam, hogy mások rendelkezzenek az időmmel, figyelmemmel, gondolataimmal, passzív módon hagytam őket átfolyni rajtam, most hétvégén jöttem rá, hogy minden azért történt, mert hagytam, vagyis nem vettem át saját magam felett az irányítást, nem rendelkeztem önmagammal.

Hát erre jutottam. Nagyon durva, ma úgy ébredtem, mintha kicseréltek volna, teljesen máshogy látom a környezetemet, az életemet, mindent."