Mi volt a legkínosabb vagy legmegalázóbb állásinterjús élményed?

Több száz kilométert utaztam a megbeszélt interjúra, majd kiderült, hogy elfelejtették és a kolléga sem volt bent az irodában.

Egy másik helyen meg nekem kellett közölnöm, hogy a feladatra teljesen alkalmatlan személyt keresnek, miután kiderült, hogy az elvégzendő munkának köze nincs az álláshirdetésben lévő elvárt ismeretekkel.

Az első körben arról kérdezgettek, hogy a párommal mennyi ideje vagyunk együtt és szerintem hol leszünk 5-6 év múlva, nagyon gondosan ügyelve arra, hogy ne kérdezzenek rá nyíltan, mikor akarok elmenni szülni. Második körben beültettek egy tök üres tárgyalóba, negyed óra múlva bejött egy fiatal férfi, hogy én mit keresek ott, az interjúk nem ott vannak. Meglepődtem, mert nem magamtól mentem be oda, dirket bekísértek. Felálltam, hogy akkor fogom a cuccom és megyek a másik szobába, erre a férfi elkezdett röhögni, hogy jaj ne higgyek neki, itt van az interjú, csak azt tesztelte, hogy mennyire reagálok jól a poénokra, mert itt ilyen a társaság. 😅

A második körhöz képest hamar felhívtak, hogy arra a pozícióra, amire jelentkeztem, nem vesznek de mivel nagyon türelmes embernek gondolnak, a panaszkezelőkhöz mehetek interjúra. Azt megköszöntem, de oda nem mentem el, az nagyon nem akartam lenni.

Nőként mindig téma volt, hogy van-e gyerekem, ha nincs, akkor van-e férjem/párkapcsolatom, és kb. mikor szülök, mindegy, hogy 20 vagy 35 évesen mentem interjúra. Volt, ahogy nagyon finoman bebugyolálva, volt, ahol nyíltan. Éltem Londonban, ott 2 helyen dolgoztam, egyik interjúztatás alatt sem merült fel a magánéletem, a kérdést, hogy van-e gyerekem a felvételem UTÁN a HR tette fel, amikor a különböző kedvezményekről egyeztettünk.

Sokszor volt, hogy az interjúztató láthatóan akkor vette kézbe a CV-met először, ami szerintem nagyon kínos NEKI (irodai, összetett munkákról beszélünk), sokszor ebből persze olyan kérdések is sültek ki, hogy az én fejem égett... ültem sokszor az asztal másik oldalán interjúztató szerepben is, ilyet soha nem csináltam, pedig nem mindig vagyok az összeszedettség mintapéldánya.

Egyik kedvenc példám: irodavezetőt kerestek, sok konkrétum nem volt a hirdetésben. Megvárakoztattak (sokat, 10-15 percet), majd mikor már ott ültem még telefonon megbeszélt valamit valakivel. CV-met ott kezdi olvasgatni, láthatóan fogalma sincs, mit csináltam eddig, de olyan szinten, hogy rácsodákozik, hogy 4 évet éltem Londonan, onnan költöztünk haza. Majd megpróbálja elmondani, hogy mi lenne a munkakör lényege, de nem sikerül. Talán olyasvalaki, aki a lent üldögélő 4-5 hölgyet kordában tartja, irodát vezet és kifelé kommunikál, amikor 2 összetett mondatnál többet kell mondani, ennyit tudok kibogozni, de hogy a cég PONTOSAN mit csinál, az nem derül ki. Fizetési igény - nem tud még csak sávot sem, nagyságrendet sem mondani, nyilatkozzak én. Mondok egy sávot, persze juttatási csomagtól függ stb. OK, majd jelentkeznek. Másnap hív egy nő az irodából, hogy be tudnék-e menni próbanapra. Persze, mikor és mennyi lesz a fizetés, hogyan intézzük. Nem szoktak fizetni a próbanapért. Én sajnos csak úgy tudom vállalni. De csak 4 óráról lenne szó. Megy a huzavona, na jó, megkérdezi a tulajdonost és visszahív. Mondom legalább arról nyilatkozzon, hogy a fizetési sávomhoz mit szól, mert úgy nem szeretnék próbanapra menni, hogy mondjuk a minimum kérésem sem tudja megadni. Visszahív, hogy hát a fizetésről előre nem tud nyilatkozni és nem fizet a próbanapért. Megköszöntem, de nem éltem a lehetőséggel.

Másik kedvencem a k*rvaelegáns, ingatlannal foglalkozó iroda, fejvadász hív be, telefon majd személyes kör. Elegáns cipő, elegáns szövetnadrág + blúz. Rákérdez, hogy ugye majd a céghez a személyes interjúra elegánsabban fogok menni ha továbbjutok? Feladatok kb. oké, fizetés valóban szép kerek, de a munkaidőnél kiderül, hogy minden reggel nagyon pontosan 8kor nekem kell nyitnom az ajtót, nincs másnál kulcs, nincs rugalmasság, nem késhetek 5 percet sem, és délután IGYEKEZNEK 17-ig végezni mindennel, de ha 19-kor még tart egy megbeszélés mondjuk egy komoly befektetővel, hát azt nem fogják félbeszakítani, azt meg kell várjam, nekem kell zárni is minden nap. De azzal lehet számolni, hogy ha ilyen késő délutáni megbeszélés van, akkor arra az estére inkább ne szervezzek programot. Mondom hát ez azért így nem annyira süti, erre azt mondja a 60 körüli nő, hogy "de hát Önnek nincs gyermeke, így rugalmasan tud ehhez alkalmazkodni"! Még akkor függőben volt 2 másik pozi, úgyhogy valahogy nagyon finoman fogalmaztam meg az ellenvéleményem. Behívtak végső körre a céghez is, de oda már nem mentem, addigra felvettek máshová. :D

> "Majd megpróbálja elmondani, hogy mi lenne a munkakör lényege, de nem sikerül. Talán olyasvalaki, aki a lent üldögélő 4-5 hölgyet kordában tartja, irodát vezet és kifelé kommunikál, amikor 2 összetett mondatnál többet kell mondani, ennyit tudok kibogozni, de hogy a cég PONTOSAN mit csinál, az nem derül ki."

Mondjuk már ez is önmagában ciki, amikor úgy jelentkezik állásra a munkavállaló, hogy a cégről halvány lila gőze nincsen. Így hogyan tudja egyáltalán eldöteni, hogy képes lenne-e elvégezni a munkát? Ahhoz legalább tudni kéne annyit, hogy a cég milyen körben tevékenykedik. Hozzánk is számtalan ilyen alak szokott jönni, aztán mindig rácsodálkoznak, hogy mi nem pékség vagyunk meg autószerelő műhely.