Mi lenne az álommunkád, és mit nem csinálnál soha?

Álommunkám igazából nincs.

Őszintén szólván több mindenhez értek, de nem szeretek dolgozni.

De! Ha már muszáj akkor több munka is szóba jöhet, de csak reggel 8-12-ig.

4 órában több mindent elviselnék.

Hajóskapitány és pilóta nagyon szívesen lennék, közvetlenül emberekkel viszont semmiképp.

Azt nem mondom semmire, hogy soha, mert van az a pénz, hogy akárt sírt is ássak.

Szelídgesztenyét termesztenék extenzív körülmények között, erdőkert vagy kaszáló-gyümölcsös jelleggel. A megtermett, magas minőségű, helyi, tájfajta, bio gesztenyét árusítanám gesztenyesütőktől a csúcsgasztronómiáig mindenkinek, aki hajlandó értékelni ezt a minőseget. Holt szezonban, hogy ne unatkozzak, készítenék egy-egy gesztenye terméket is, lisztet, hasonlókat, akár bérgyártásban. Csomagolás, árusítás stb. ezeket is szívesen intézném, utánajárnék, adminisztrálnám, szóval sem a fizikai része, sem az "unalmas" része nem esne kívül a konfortzónámon. Elsősorban önkéntesekkel, szakmai gyakorlatosokkal, érdeklődő laikusokkal dolgoznék, nem szeretnék kizsigerelni senkit :)

Egyébként fogós kérdés, mert ha jól (750 ezer és 1 millió között) megfizetnék és elég lenne mondjuk heti 30 órát dolgozni, vígan el lennék a jelenlegi munkámmal is, ami 60% adatok mozgatása egyik rendszerből a másikba, 40% debil menedzserek türelmes végighallgatása. Mellette azt csinálnék amit akarok, kipihenhetném magam, és gyűlne a pénz.

A "mit nem" is fogós kérdés, mert a mostaninál kevesebb pénzért a mostani munkámat sem csinálnám, de ha nem lehetne belőle megélni, akkor az álommunkámat se.

Mindezt félretéve, amivel semmi esetre sem foglalkoznék, az valamilyen segítő, szociális, vagy egészségügyi szakma. Nem azért mert rossz ember vagyok hanem mert konkrétan rosszul vagyok, elborzadok a betegség, nyomor láttán. Minden tiszteletem azoké akik bírják, én máshogy, elsősorban anyagilag tudok segíteni ezeken az embereken, ezeken a helyzeteken.

Sakáltanya szerű vendégláto munka szerepléssel konzumálással.

Mert a pénz is dőlne, szocializáció is lenne, millio haver ismerős span, a munka a hobby is, minden nap buli pezsgés szórakozás, es jópasi lenne a szerelmem is akivel jàrok.

Csak ebbe sajnos család gyerek nem fér bele akinek teljesen más életritmus kell meg felügyelet meg kb nem inni mellette hanem egy normális anyakép lenni.

A kettő üti egymást sajnos. De életcél nem is lehet, hogy munka miatt ne akarjak családot. Az utóbbi nekem fontosabb.

Igyhát a pulton táncolás bulizás helyett marad az házi feladat minden este meg a gyereknek a meseolvasás, és a napi 8 ora melo a cégnél az irodában 4 fal közt "egyedül", szoval a kollegák nem haverok barátok szerelmek, a munka pedig nem a hobbym. A munkahely pedig nem lesz a 2.otthonom soha.

Álommunka: híres és gazdag bestseller író 😅

Amit nem csinálnék: bolti dolgozó, takarító, segédmunkás, bányász, postás, favágó és hasonlók

Álommunka: konnyu fizikai 8 oras munka ugy hogy senki sincs a kozelembe

Amit nem csinalnek soha: rendor, tuzolto, orvos, kamionos, buszos meg ahol emberekkel kell foglalkozni

Álommunka az lenne, ha sokféle munkát csinálhatnék váltogatva, ahogy én akarom. Pl egy hétig autószerelő műhelyben lennék, aztán 3 napig betegtológató a kórházban, utána elvinnék egy szállítmányt mondjuk Norvégiába, aztán egy hétig valami irodai munka. Pár napos túravezetés, stb. Persze mindent normális fizetésért.

Olyan szerintem nincs amit semmiképpen nem csinálnék, megfelelő motiváció esetén.

Nekem az álommunkám az parképítés lenne egy fiatal(os), számomra szimpatikus emberekből álló kis csapattal.

Nem szívesen lennék urológus, fogorvos vagy politikus és bármilyen vezető beosztású személy.

20L