Barátnőmet miért bosszantja, hogy nem dolgozok, ha így is több nála a passzív jövedelmem?

Egyrészt ez kevés lóvé, másrészt meg tényleg nem hozod ki magadból azt, ami benned van, ezért lehet, hogy a megélhetésen túl az is a gondja, hogy így egyre kevésbé tud tisztelni. Ha látná, tudná, hogy továbbra is vannak terveid, és a tehetségedet kihasználod, nem csak tengsz-lengsz a végtelenségig, akkor az más lenne. Ebbe belefér, hogy pihenésképpen 1-2 hónapot regenerálódsz, vagy tanulsz stb. de ez így nem oké.

Talán el kéne fogadni azt, hogy neki van az az érzése, és nem lehülyézni, hanem leülni, megbeszélni. Beavatni a terveidbe, és meghallgatni őt is.

Főleg ha hosszútávon tervezel vele, mert ez bizony felőrölheti a kapcsolatot. Nem csak az, hogy nem dolgozol, hanem passzív jövedelmed van, hanem az is, hogy semmibe veszed az ő érzéseit. Ne bagatellizáld el az érzéseit, mert annak nem lesz jó vége, aztán lehet, hogy majd az lesz a vége, hogy éldegélhetsz egyedül a passzív jövedelmedből.

Ezt a barátnődtől kellene megkérdezni.

Nekem a leírtakkal kapcsolatosan az lenne a gondom, hacsak te nem írtad le pontosan, mit csinálsz, hogy egy kis, kb. heti 1-2 órás adminkodáson kívül semmit nem csinálsz, aminek lenne valami értelme, önfejlesztő funkciója, haszna, hanem csak lustulsz. Ez nekem nem lenne szimpatikus, pénz ide vagy oda... akkor sem, ha nem 280-at keresnél, hanem 2milliót. Semmi nyelvtanulás, semmi önkéntes munka, semmi önfejlesztés (akár pszichológiailag - és nem, az, hogy eddig megcsömörlöttem a munkámban, most döglök, az nem a mentális egészséggel való foglalkozás, max. ilyen 1-2 hónapig számít self-care-nek), semmi egyéb hobbikkal való komolyabb foglalkozás (hogy pl. írnál egy könyvet, és azon dolgoznál, vagy összeállítanál vmi oktatóanyagot másoknak).