Barátnőmet miért bosszantja, hogy nem dolgozok, ha így is több nála a passzív jövedelmem?
Fél éve vagyunk együtt, még nem élünk együtt.
Nekem van 2 budapesti lakásom kiadva albérletbe, számlaképesen vannak kiadva, teljesen jogtiszta adózott jövedelem.
A 2 albérletből jön tisztán ~280e Ft-om havonta.
Nem dolgozok már lassan 1 éve. Párom H&M-ben kasszás. Állandóan cseszeget, hogy miért nem megyek el dolgozni. De nem értem ez őt miért zavarja? Nem züllök, de nincs kedvem elmenni hasonló munkát végezni 2 műszakban éhbérért, ha megkeresem otthon ülve magammal foglalkozva.
Ez ennyire nagy probléma volna?
Milliomos csemeték meg egész évben nyaralnak költve az apjuk pénzét, nem értem az én esetem miért dühítő?
válasza:Repülőmérnök vagyok.
6 évet dolgoztam Baselban, az utóbbi években pedig a Lufthansánál volt megbízásom, de a covid időszak nagyon döcögős volt. Mivel nagy volt a fluktáció és az utóbbi években nagyon túlhajszolt volt az életem, tavaly ősszel felmondtam, azóta jóformán nem foglalkoztam szakmai jellegű munkával.
Kerékpározok, a lakásokkal van minimális adminisztrációs / számlázással kapcsolatos munka (e-számlázok). Könyvelővel tartom a kapcsolatot. Agyalok, hogy mibe kellene pénzt fektetni a jövőben. Főzök, rokonaimmal próbálok minőségi időt eltölteni. Párommal vagyok, amikor van rá ideje és energiája.
Nagyjából ennyi, semmi extra. :-)
válasza: válasza:Kérdező, szerintem meg is van az oka, hogy a barátnődnek mi baja van veled. Ha vele is ilyen arrogáns, fellengzős vagy… Szerintem itt nem a mi életünk, pénzügyi helyzetünk a téma, hanem a tiéd, te írtál ki kérdést. Nem az a mese, hogy valakinek lehet több ingatlanja (általánosnak nyilván nem általános), magam is ismerek ilyen embereket, furcsa, hiányos volt a sztori. (Amúgy, csak mondom, olyat is ismerek, aki mindegyiket saját maga vette.)
„Kicsit megpihentem, és élvezem a gyümölcsét.”
A kérdésből nem ez jött le, hanem, hogy életed végéig ebből a passzív jövedelemből akarsz élni, vagy legalábbis a közeljövőben biztos nem vállalsz munkát.
válasza: válasza:Engem is zavarna valamennyire, ha a pasim nem dolgozna.
Egyrészt nem hozod ki magadból még csak nem is a maxot, hanem a negyedét se.
Nem kell, hogy gyárban dolgozzon és gürizzen ilyen helyzetben három műszakban, de azért valamennyit munkában is tegyen le az asztalra. A semmittevéshez nagyon hozzá lehet szokni. Amúgy a szolgálati időd se pörög, és eléggé meg fogsz lepődni a nyugdíjadon.
Felőlem vállalkozhat a párom, ha van hozzá érzéke, vagy csinálhat bármit, de igenis legyen valami, mert meglepetés lehet, ha felmondanak a bérlők.
Gondolom, a szakmádba is nehezen térnél vissza, mert elavult lesz a szakmád.
De azt is el tudnám fogadni, hogy azt mondod, hogy most kiégtél, kell fél év, hogy összeszedd magad, aztán visszamész dolgozni, de azért ennél már jóval többről van szó.
13-as, ez megközelítés kérdése. Az utóbbi években nagyon sokat dolgoztam, évekig távol voltam a családomtól is. Mentálisan éreztem, hogy kezd megterhelő lenni.
Magyarországon 700.000 fő jegyzett pszichiátriai kezelt beteg van, és a férfiak majdnem 40%-a alkoholista (durva elsőre mi? pedig ez a valóság, hivatalos adatok).
Nem szeretném gyarapítani egyik tábort sem, szerencsére teljesen absztinens vagyok, így nem fenyeget.
Viszont prevenciónak szerintem megfelel, hogy kicsit a rekreáció világába átengedtem magam.
A jövedelmemből teljes mértékben kijövök, nagyon sok ismerősöm hasonló bérsávban van foglalkoztatva, mellette fizetik az albérletet.
Mivel szakmai és szellemi tudásom csak gyarapodott az elmúlt években, így nem hiszem, hogy gond lesz újra elhelyezkedni a szakmában, emiatt nem aggódom.
Viszont a reptéri munkák, pl.: műszaki osztályon a szerelők irányítása sosem arról szólt, hogy délelőtt 9-kor beslattyogok munkahelyre. Egyelőre nem hiányzik a hajnali 4 órás kelés, meg eseti jelleggel a hétvégi munkavégzés sem. Persze voltak szabadabb home office-os napjaim, amikor a Balatonon ülve dolgoztam németországi kollégákkal. Őszinte leszek, nem hiányzik egyik sem.
Szerintem barátnőm és sok kommentelő sem érti, ez egy szakasza az életemnek, aminek nagy jelentősége nem lesz 10-20 év múlva. Nem értem, hogy ez miért tölt el egyes embereket feszültséggel? Elég elolvasni mennyi személyeskedő komment született itt, holott én senkinek sem ártok jelen életmódommal.
16-os, sokan güriznek céltalanul és hó végéig elköltik az összes pénzüket, mert felét elviszi az albérlet, másik meg általános dolgokra elfolyik. Akkor ők kihozzák a maximumot magukból?
Ha nekem az volt a célom, hogy kifizessem a korábban hitelre vásárolt lakásom és ez sikerült, akkor miért ne dőlhetnék hátra? Ez nem egy cél - ami megvalósult? Ergo ebből következtetve céltalan életet élek?
Szerintem sok ember rosszul közelíti meg ezt a dolgot, de abból ítélve, mert nem tud azonosulni az életemmel.
Mivel már én vagyok arrogánsnak titulálva, mert reagáltam olyan dolgokra, hogy "kamu vagy, lusta g3ci" stb. úgy vélem fölösleges tovább olvasnom és írnom ide bármit is a továbbiakban.
Kellemes délutánt kívánok mindenkinek.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!