A munkahelymen kb utál mindeni, nagyon nehezen dolgozom fel,váltani a válság miatt szinte lehetetlen. Hogyan tegyem magam számára elviselhetőbbé a helyzetet? teljes történet lenn
mérnökként dolgozom egy irodában, már 6 éve. eleinte alig szóltunk egymáshoz, minden fasza volt, nem volt kiutálás, mindenki dolgozott szó nélkül és ennyi. Volt pár munkatársam akikkel egész jól kijöttem. 4 éve egy lány elkezdett beszólogatni, hogy neki az egész munkámat újra kellett csinálnia helyettem. Nem tudtam mire vélni, nem mondott konkrétat, mindenki előtt mondta, de igazából senki le se szarta, egy ilyen egész nap meg sem szólalós csaj volt, el is határoztam h inkább kerülöm és nem foglalkozok vele.
Természetesen átnéztem,hogy mit is csinált ő újra,és hát minden ugyan az volt amit én elkészítettem, kiegészítve pár infóval a főnöktől.
teltek múltak az évek,a csaj azóta a rengetek túlórával benyalta magát a főnöknek, konkrétan volt olyan időszak h napi 6-8 órát tök ingyen ledolgozott pluszba neki, és ezzel a lánnyal kellett együtt dolgoznom évekig. Baromi flegma volt,információt tartott vissza, és szintén azt állította h ő minden nap végén újra megcsinálja a munkámat,de persze csak amikor mások is hallották, ami persze nem igaz.
Közben lecserélődött a társaság, kb harmad rangú egyetemekről jöttek,mint ez a lány is, ráadásul ismerték egymást, és most kb mindenki tök hülyének állít itt be, és szemetül beszólogatnak néha, néha kedvesebbek, de minden kedves napot követ valami szemét beszólás, vagy semmibe vevés, pl. mindenkit hívnak ebédelni hangosan, egyesével oda menve mindenkihez,csak engem nem. Ilyenkor ez nagyon rosszu lesik,csak elszomorodva üldögélek a helyemen, és munka után sem tudok haladni a saját projekteimmel hogy itt hagyhassam ezt a kócerájt. Sajnos IBS-ben szenvedek, hetek óta a stressz miatt egyre rosszabb. Hogyan vészelitek át az ilyen szituációkat a pénzért?
Próbáld meg nem kimutatni a sérelmeket, mert ha ráéreznek hogy ez egy fogási pont rajtad, rá fognak állni (ha ki akarnak túrni). Próbáld meg elengedni (tudom, könnyű mondani) a sérelmeket is, mert feleslegesen stresszeled magad. Ha jól végzed a munkád, és biztos a pozíciód, elismerik amit csinálsz és meg is vannak vele elégedve, akkor nem számít mit mondanak a többiek és nem kell magadra venni.
A másik oldala, hogy ha nullára redukálod a kommunikációt, még jobban elidegenülsz a többiektől, és esélye sem lesz a változásnak vagy az egymás felé nyitásnak. Lehet meg kellene próbálni egy-egy négyszemközti pillanatban rákérdezni, hogy mi a bajuk. Olyan nincs, hogy a semmiért "utálnak", mert vagy a te részedről is történik valami, vagy valaki ellened hangolja a többieket alaptalanul, és nincs tisztázva a valóság mögötte.
Hozzátenném,hogy ez a lány rúgatott már ki valakit pár éve, a volt kolléga nehéz időszakát élte,mert az anyja rákos volt,és nem tudott koncentrálni.
Plusz már aki nem dolgozik itt,mindig őket szidja,hogy ilyenek meg olyanok, olvastam erről, hogy vannak ilyen intrikus emberek,hát pont rá illett a leírás.
Őszintén én mindig kedves voltam vele ennek ellenére,mert szeretném ugye megtartani az állásom, igaz én nagyon más vagyok mint ő személyiségben,szokásokban, egyszerűen mindenben.
Én is mérnök vagyok, 25 éve. Azt tudom javasolni, hogy próbálj meg úgy élni, hogy ne legyél másokra szorulva. Csak a saját példámat tudom neked javasolni. Nem hiszek senkinek, nem bízok senkiben. A területemet minden nap lejárom, sokszor többet vagyok ott, mint az irodában. Minden dolgozóval, minden nap beszélek, kikérdezem, meg mutattatom magamnak, feljegyzek sok mindent, bár alapvetően fejben tartom a dolgokat. Bármi felmerül, én magam nézek utána, ha olyasmi merül fel, kikutatom a neten, elmentem. Ez sok meló, de megéri, sosem szopódtam be a mentalitásom miatt. Én fejeszlestéket, projekteket viszek. Mindig naprakész vagyok. Ja, és 9 óránál nemigen vagyok bent többet.
A mérgező embereket ignorálom, de azokkal is beszélek, ha kell, csak nem kokettálok.
Legyél vele ugyan olyan szemét flegma, majd meglepődik. A kész munkád hogy kerül a kezei közé?
Ne hagyd, hogy hozzá nyúljon! Azonnal a főnökhöz vidd személyesen a kész munkád, kérd ki a véleményét. Akkor látni fogja a goré hogy a munkád jó, csak a lány kekeckedik.
Hát egy projekten többen dolgozunk, késznek sokszor évekig nem tekinthető,a főnök nem foglalkozik vele hogy mindent megnézzen, úgymond ez a lány irányította a projektet,és én besegítettem neki munkarészekben.és ugye ő továbbítja a főnöknek a dolgokat, csak benne bízik meg a főnök, ki tudja lehet dugnak is.
Azt a munkát meg amivel kezdődött a sztori, egyszerűen csak neki osztották ki folytatásra,engem másra raktak át. Szval nem egyszerű.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!