Mit mondjak arra, hogy van-e gyermekem, ha kérdezik az állásinterjún?

Az egyik családtagom /férfi/ új munkahelyre ment. Elmondták, ha gyereke születik kap egy hét szabit

a rendes szabadságán felül, hogy a családjával legyen. Ott egye meg a fene azt a munkahelyet, ha nem lehet gyereked.

Ezt egy etikátlan, moslék dolognak tartom - 50+-os férfiként is, - mert köze nincs ahhoz, hogy milyen emberi teljesítményre képes a munkavállaló a munkakörében!

Csodálkoznak, amikor olyan tartalmú választ kapnak, hogy "Nem tervezek!" - és ha bekapja a legyet a nő, akkor meg előáll azzal, hogy megy szülni!

Ezzel szemben állítva több, mint cinikus elvárás, hogy bárki is nekiálljon halomra gyártani a gyerekeket - attól elvonatkoztatva is, hogy esetleg meg van ehhez az anyagi háttere.

Gusztustalan férgek!

Miért nem jó megmondani az igazat?

Első nap kiderülne, hogy kamuztál. Vagy hogy gondolod? Fél gyereket vallasz be, hátha azzal kevesebb a meló?

Én úgy tértem vissza a munkaerőpiacra, hogy előtte felvettem egy bébiszittert. Az interjún ezért elmondtam, hogy van 2 kicsi gyerekem, de a felügyeletük megoldott. 10 éve dolgozom ezen a munkahelyen, kétszer léptettek elő és egyszer jutalmat is kaptam már, a főnököm pedig azóta több kisgyerekes anyát is felvett, mert nem hazudtam. Soha egy percet se voltam táppénzen a gyerekekkel és sose mentem el előbb. Minden egyes munkanapomat megtervezem a mai napig, hogy ki hova megy, ki mikor végez. Nehéz volt, de sokat tettem érte a környezetemben, hogy kedvezőbb legyen az anyukák megítélése.

Nekem muszáj volt így, mert Pesten élünk és a munkahelyem és a lakásunk másfél órányi BKV-ra van egymástól, tehát ha elmegyek dolgozni és valaki lebetegszik, én nagyon sokára érnèk haza. Mikor kisebbek voltak, akkor 2 bébiszitterrel dolgoztam, egy állandó és egy beugrós, ha szóltak, hogy lázas lett a gyerek, akkor felhívtam a beugróst, ő elment érte, közben hívtam a gyerekdokit, ott fogadták és elmondta utána a doki telefonon keresztül, hogy mizujs. Ha tartósan otthon kellett maradni valamelyik gyereknek, akkor az állandó szitter vigyázott rá.

Nyilván ehhez az kellett, hogy jól keresek, de aki nem keres jól, annak is jobban megéri a fél fizetését is akár szitterre költeni, mint kiesni évekre a munkaerőpiacról.