Hogy vészeljem át a gyári melót iylen kollegák között?

Az előző munkahelyemet ott kellett hagynom, de egy barátom által lesz a szakmámban munkám, de arra még várnom kell 2-3 hónapot előre láthatólag.

A lényeg, hogy addig keresnem kellett valami munkát, és sajnos csak egy gyárban tudtam elhelyezkedni. Bár nem kellemes maga a munka sem (hajnalba kelés, éjszakázás, állás, monotonitás stb),viszont nekem a legnagyobb problémám az emberekkel, a kollegákkal van odabent.

A sztereotípiák nagy része sajnos igaz, egy hatalmas, műveletlen, sötét csűrhe van ott összezárvá, tisztelet a kevés kivételnek.

Szóval a kedves kollegák közül néhány egyszerűen rám szállták és vannak a művezetők előtt akarnak folyton eláztatni, árulkodnak, féligazságokat mondanak, pl.ha lassan dolgozom mondják a magukét a főnöknek, hogy lassú vagyok, aki jön szólni, hogy gyorsítsak be. Ha begyorsítok akkor mennek panaszkodni, hogy szóljanak rám, mert gyorsan csinálom, miattam fogják megemelni a normát és hogy direkt pakolom be őket munkával. Ha beteszek a gépbe egy olyan terméket ami határeset, akkor mennek árulkodni, hogy selejtet csinálok, jön a főnök és lecsesz. Ha a selejtbe teszem a határesetet akkor mennek, hogy miattam sok lesz a selejt és megszívja az egész műszak, jön a főnök és lecsesz. Szóval ilyen gyerekes áskálódás.

A másik fele pedig a magánéltem miatt cikiz. 29 éves vagyok és nincs párkapcsolatom jelenleg, illetve gyerekem sem. Akiknek pedig már 22 évesen 2-3 gyerekük van, azok folyton megszégyeníteni igyekeznek emiatt, néha csak jó hangosan hogy vagy 20 ember még biztos hallja, kérdezgetik, hogy mikor lesz már valaki, miért nincs senki és debil módon nyerítenek, néha obszcén "vicceket" és célzásokat tesznek pl.a maszturbálásra, a szexhiányra, a gyerekekre való irigykedésre....

Szóval ez túl sok tudatlanság és primitívség nekem egyszerre.

Hogyan kezelhetném? Tippek, amikkel elegánsan háríthatok, visszadobhatom a labdát?