Mennyi volt a legtöbb idő munkanèlkülikènt nektek?(Depresszió miatt plul)?

Már épp írni akartam egy "kisregényt" az én kálváriámról, de az előző válaszoló nagyjából megtette helyettem. Gyakorlatilag végigmentem mindenen, amit mások el sem tudnának képzelni, depresszióval kezdődően a függőségekig és öngyilkossági kísérletekig, kórháztólaktól kezdve magánpszichiátereken át. Ezek közben a folyamatos, több éven át tartó sikertelen küzdelmen, hogy munkát találjak (időszakonként persze dolgozgattam). A sikertelenség pedig csak még mélyebbre taszított, többször voltam szinte halálközeli állapotban.

Per pill még élek és (talán) elég messze vagyok ettől az állapottól de olyan áron, hogy szó szerint senkim és semmim nem maradt, egy lepukkant albérletben lakom és már esélyem sincs, hogy a hátralévő életemben még valaha visszakapjak legalább valami keveset a hajdan volt (depresszió előtti) normális életemből. :(

31-es. Ne add fel, ez élet mocskos nehéz tud lenni, de van kiút minden rosszból! Tapasztalatból írom. Ugyan még én sem vagyok túl a nehezén, de nagyon fontos, hogy higgyünk benne, hogy minden sikerülni fog, amit szeretnénk! A lényeg, hogy tegyük rendbe a lelkünket, legyünk megértőek saját magunkkal és kérjünk segítséget, ha elakadtunk az életben.

Kívánom, hogy te is megtaláld a lelki békéd és megtaláld a megoldásaid az életed rendbe szedéséhez.

Megértelek, nem vagy egyedül a nehézségeiddel. De lásd, hogy képes vagy kimászni ezekből!