Egy nő, nem érdemel empatikusabb bánásmódot, mint egy férfi?

Mi az empátia a te értelmezésedben?

Mert úgy érzem nem érted. Az empátia nem igényelhető, ugyanis az van meg van egy emberben vagy nincs, es akkor mindenkihez úgy áll. Teljesen független a nemtől.

Könnyebb lenne válaszolni, ha egy kicsit konkrétabban fogalmaznál, mert így nem nagyon értjük, mire gondolsz pontosan, vagy mi az, amit elvárnál, mit értesz "empatikusabb bánásmód" alatt.

Ha akkora stressz ér a munkahelyeden, hogy gyengül tőle a szervezeted, akkor nem empátiára van szükséged, hanem munkahelyváltáson kellene inkább gondolkodni. Akár férfiről, akár nőről van szó.

Nem.

Pont a nok koveteltek maguknak az egyenlo banasbodot.

Nőként kérdezem: miért érdemelne?

Munkahelyen munkaerőről beszélünk, nem férfiről és nőről. Ez azt is jelenti, hogy mindenkire ugyanazok (a szerződésbe foglalt) szabályok vonatkoznak. Ha valaki ezenfelül még kedvez az embernek és tekintettel van rá (feltéve, ha nem mások kárára teszi azt), az egy nagyon kedves gesztus, de nem kötelező és nem elvárható.

Az fáj, hogy gyereked van és nem engednek rá hivatkozva lógni vagy mi? :D Ilyen helyzetben szoktátok ezt a dumát tolni, mindennemű jogalap nélkül.

Mi a bánatos picsát szerettél volna írni?

Amúgy nem, nőként mondom, hogy én aztán egyáltalán nem akarok különleges bánásmódot azért, mert nő vagyok, az rögtön azt is jelentené, hogy nem vagyok egyenértékű a férfiakkal, engem mindig kímélgetni kell. Nem, nem kell, sőt.

Az "ajtóm mindig nyitva áll", az meg ilyen céges bullshit, ezt tudni kell a helyén kezelni, és nem telesírni a főnöknek a zsebkedőt.