Milyen munkát keressek a betegségemmel?
Szociális fóbiám van, és introvertált vagyok. Az utóbbi egy évben sikerült kikászálódnom belőle, de pár hónapja kijártam az iskolát egy barátom nem maradt, és újra felemésztett ez a szörnyű borzadály. Voltam már pár munkahelyen, néhányat azért hagytam ott mert egyszerűen nem éreztem jól magam a társaságban, egyszerűen nem bírom elviselni a társas kapcsolatokat, amikor meg barátkoznék elzárkózom. Nem tudom leküzdeni. Fenn kell magam tartani, nem akarom hogy a szüleim tartsanak el de nem tudok mit kezdeni a betegségemmel. Mindenképpen vissza akarok menni a suliba, de nem gimis voltam hanem szakmunkás még a gimis felvételit sem tudnám megírni rém gyenge vagyok a matekban. Kilátástalan vagyok, már az is eszembe jutott hogy inkább leugrok egy hídról semmit nem érő életem van.
18/F
És szakember már látott? Pszichológus vagy pszichiáter.
Egyébként bármilyen irodai munka, ahol van home-office. Én 2.5 éve nem voltam az irodában, összesen 5-6 alkalom volt amikor találkoztam a kollégáimmal:D
Én állatkertbe jelentkeznék állatgondozónak, ahhoz nem kell külön végzettség. Ha szereted az állatokat, akkor etetni kell, takarítani őket, szóval az eléggé neked való lenne akkor.
Vagy pedig kezdj el méhészkedni, Vegyél néhány méhcsaládot, de előbb végezz el egy méhész tanfolyamot!
Én is azt szerettem volna rögtön kérdezni: jársz-e kezelésre, ki akarsz-e jönni ebből a betegségből?
Megfelelő terápia mellett teljes értékű emberként tudnál ellátni olyan munkákat, amihez csak kedved van...
18 évesen nem kéne begubóznod a saját "szerencsétlen" állapotodba, mert az egy lefelé tartó spirál lesz...
Üdv a klubban. 22 éves vagyok de egyáltalán nem tudom megszokni a 9-5-ig munkát. Nekem a 40 óra iszonyatosan sok egy héten és a 8 óra egy nap. Max felét tudnám csinálni... Kezeletlen ADHD miatt szociális fóbia, introvertáltság, imposztor szindróma, depresszió, inkább visszafejlődöm mindenben és ügyetlen vagyok nagyon, stb stb.
Én speciel nem akarok ezzel szakemberhez menni, mert nekem a teljes értékű ember nem teljes értékű ember. Valóságtagadó vagyok és ami másnak a norma, az nekem nem és nem is akarom, hogy az legyen. Nem akarom, hogy gyógyszerekkel "programozzanak" át egy biorobotnak. Én csak speciel azt akarom, hogy soha ne kelljen dolgozzak. De ugye ilyen nem létezik és lényegében örökké szenvedni fogok, mert harcolok a valósággal és elutasítom a természet rendjét. Magam hibája, de ez van, nem vagyok kompatibilis a világgal.
Köszi a negatív és a pozitív jellegű válaszokat. Több válaszban is írtátok hogy szakembert tanácsoltok, én értem de nincsen felesleges pénzem erre, az egyetlen eddig kapott fizetésem belement az ennivalóba, az itthoni háztartási dolgokba és a számlákba, maradt 5 ezer forintom, amiből megvettem egy hónapok óta vágyott könyvet, és rendeltem egy pizzát. Nem volt rossz az a munka egész jól elvoltam, de mivel nem voltunk sokan 2 ember feladatát kellett volna ellátnom, és az utolsó nap végén már teli voltam kék-zöld foltokkal, a kezeim teli voltak sebekkel és még az ujjamat is majdnem levágtam.
Jelentkeztem már állatgondozónak, nem kerestek vissza. Tegnap egy itthoni munkát is elkezdtem végezni, de még időben rájöttem hogy átvernek így még mindig nincsen munkám. Először ruhabolti eladóként kezdtem pályakezdőként, rögtön beraktak egyedül kasszázni rémálom volt nem is bírtam mentálisan. Utána egy raktárban dolgoztam, ahol a felettesem nem adott feladatot, az egyik munkatársamat kellett követnem mint egy pincsi kutya. Lehetőséget kaptam egy recepciós állásra, de tapasztaltabb munkaerőt kerestek, aztán mozibüfés is voltam egy napot onnan sem kerestek többet. Végül egy étteremben, amit két hete hagytam ott az említett okokból.
Természetesen szeretnék emberek társaságában lenni, szeretnék barátokat de nagyon nehéz leküzdeni az introvertáltságomat. 18 éves koromig nem volt sok, de volt pár barátom mint említettem most hogy kijártuk a sulit egy sem maradt, én pedig itthon ragadtam. Dolgoznék én nagyon szívesen, de a legtöbb munkahelyen van hogy fél óra múlva ott hagynak hogy nesze csináljad, és rám tör a pánik hogy mi lesz ha valamit elrontok, értitek. Több napnyi tréningre van szükségem, nem tudom első megmutatás után megcsinálni. Plusz nagyon béna reflexeim vannak, még az is gondot jelent ha a boltban a pénztáros gyorsan odaadja a visszajárót alig tudom eltenni a pénztárcámba, beletelik 30 másodpercbe, közben a következő vásárló már pisszeg a hátam mögött, szóval grr.
Értem én ha hisztis picsának tűnök, elfogadom ezt az álláspontot is de szívesen felajánlom hogy próbáljátok már ki magatokat a bőrömben, és megtudjátok milyen az életem: a balszerencse áradása.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!