Főnök nagyon szeretné, hogy bemenjek az irodába, de nem tehetem meg, mit kezdjek ezzel?
1 hónapja kezdtem új telefonos ügyfélszolgálatos munkahelyen, de az iroda 100 km-re van a lakhelyemtől és oda-vissza ez tömegközlekedéssel kb. 5 óra utazás. Ezért amikor jelentkeztem az állásra akkor szigorúan megmondtam, hogy 100% home officeban tudom csak csinálni, amint lejár a 2 hét személyes training.
Elsejétől kezdve elkezdtem itthonról dolgozni viszont nagyon béna vagyok. Semmi szociális és kommunikációs skillem nincs, a tudásom még édeskevés a munkához ezért nagyon nyakatekert és bonyolult a bébiszittelésem.
Két hétig tűrte a szenvedésem a főnök de eddig és ne tovább. Menjek be az irodába mert kell a személyes jelenlétes coaching. Egyszerűen kínkeserves a Zoomos megoldás.
Én viszont nem tudok bemenni. 17:30-ig van a munka és mire hazaérek már 20 óra lesz... Reggel meg, hogy beérjek 9-re akkor 6:30-as vonattal kell menjek. Az egész napomat elvinné a munka. Semmi affinitásom nincs ehhez de közben meg pengeélen táncolok a próbaidőm alatt. Keresek új melót de nincs nekem megfelelő semmi helyben. Addig meg nem kéne elveszteni a mostani állásom.
De jó neked 21-es, hogy a te életed értelme a munka. Nekem nem. Nem mindenki akar élete végéig olyat csinálni amit nem szeret. Nem mindenki akar leélni egy olyan életet ahol az ideje nagy részét eldobja magától.
Miért ilyen természetes dolgozni? Mi ebben a jó? Ha nem jó akkor miért kell? Számomra teljesen érthetetlen a ti világotok.
#18 Sajnos pont most hibáztam egy nagyot megint és össze is vesztem a főnökkel nagyon durván. Lehet repülök is nemsoká.
Túl makacs voltam megint és túl függetlenül akarom csinálni a dolgot, meg hanyagul. Össze is vesztünk a főnökkel rajta.
Nem az életem értelme a munka, csak egyszerűe szeretek az olyan alapvető dolgokat mint a kaja, a tető a fejem felett, stb.
Majd ha anya-apa nem tart el akkor majd a hülye kérdéseidet is megtartod amagadnak és dolgozol. xD
Nem vagyunk egyformák.
Van ami problémának az egyik örül, mert van miért panaszkodni.
Ugyanezt a másik észre sem veszi mert a közeg / mentalitás ahol felnőtt ezt természetesnek veszi.
És van aki pszichésen tönkre megy ebbe.
Az igazi impossible mission az, hogy valaki az ő személyes nézőpontját rá tudja beszélni egy másik emberre, mert szerinte ami nézőpontból ő látja a dolgokat az az igazi, egyetlen és igaz nézőpont :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!