Itt tényleg megalázzák az embereket?

Beszélek kínaiul, éltem kinn, nekem az a véleményem, hogy a magyarok lusták, és azt nézik, hogy mikor tudnak lógni, és föl vannak háborodva ha óránként nem lehet 25 perc kávé és cigi szünetük, a kelet-ázsiaiak meg dolgoznak. Ez azért nem meghunyászkodás.

Rasszistának meg ne tessék lenni, mert a német gyárakkal meg amerikai multikkal ugyan ez van. Csak a keleti zavar?

Az tény, hogy a távol-keleti munkakultúra (sőt az egész életmód) nagyon más, sokkal keményebb, mint a miénk.

Közismert, hogy a japánok, dél-koreaiak mennyit dolgoznak, mennyire lojálisak a munkahelyükhöz. Nem véletlen, hogy a háborúban teljesen tönkrevert, vesztes Japán 30-40 év alatt az USA-val vetekedő csúcstechnológiát honosított meg országában. Nem véletlen, hogy pl. a japán autók megbízhatósága közmondásos.

Ezért nekik valóban az átlag magyar munkavállaló lustának és lógósnak tűnik. Ebből adódhatnak konfliktusok.

Ugyanakkor alázásért nem kell a távol-keletig mennünk főnökért. A színmagyar főnök a magyar tulajdonú kisvállalkozásnál vagy nagy gyárban, VAGY PLÁNE KÖZINTÉZMÉNYBEN (!!!!) is sok esetben megalázza a dolgozóját, és még csak nem is a munka mennyiségével kapcsolatosan, hanem teljesen irracionálisan. Régebben (még sok évvel a covid előtt) volt egy mondás, hogy a távmunka elterjedésének Magyarországon az a legfőbb akadálya, hogy a magyar főnök igényli, hogy szem előtt legyen a beosztottja, és bármikor tudja b....ogatni.

És egy megjegyzést még hadd tegyek.

"Miért kell nekünk meghunnyázkodnia mi hazánkban? Ők jöttek ide, mi voltunk itt."

Az diktál, aki a tőkét és a know-how-t idehozta, vagyis a gyárat idetelepítette, az éttermet vagy üzlethelyiséget itt nyitotta meg. Akár magyar, akár német, kínai vagy japán.

És az hunyászkodik meg, aki rá van szorulva erre az állásra. Pl. mert más munkalehetőség nincs a közelben, neki pedig sem tőkéje, sem kreativitása nincs egy vállalkozást elindítani és fenntartani. Ha nem lett volna az 1990-es években nagyarányú külföldi tőkebeáramlás, akkor egész Magyarország úgy élne, mint ma a legszegényebb szabolcsi-borsodi falvak lakói: teljes munkanélküliség, nulla közbiztonság, farkastörvények, Fekete-Afrikát idéző állapotok.