Ha kevesebbet dolgoznánk, akkor tovább élnénk és egészségesebb lennénk?

Tévedés. Sokan azért lennének öngyilkosok, mert nem lenne életcéljuk, nem tudnának mit csinálni, tehát nem járhatnának dolgozni.

A stresszt meg lehet tanulni így is kezelni. Nem kell a sok kifogás. Mindenkinek 24 órából áll egy nap. Ha már otthon vagy, és nem dolgozol, akkor csak rajtad múlik, hogy hogyan osztod be a maradék idődet és mivel töltöd.

Jelenlegi körülmények és helyzet között is lehet élni egészségesen és vannak, akik sokáig is élnek.

Minden egyes nap tenni kell a saját testi és lelki egészségünkért.

#4

Drágaság, magadból indulsz ki? Én nem magamról beszéltem, viszont ismerek sok munkamániás embert.

1 szakmabeliként fogom a fejem...

Egyébként nem, nem élnénk tovább, az agynak szüksége van stimulációra, főleg idősebb korban, különben leépülsz. Nem a kevesebb munka a megoldás, hanem a jó munkakörülmények. Pl fizikai munkába bele lehet rokkanni, napon/porban/sugárzásnak kitéve az emberek kevesebb ideig élnek nyilvánvalóan. Emberkímélő munkát végezve úgy, hogy közben figyelsz az egészségedre (pl. sportolsz mellette, ami nem egyenlő a fizikai munkával, mert annál jóval kontrolláltabb és más a fókusza, megfelelő táplálkozást engedhetsz meg, stb) lehet sokáig élni.

A legtöbb embernek szüksége van munkára és pontos napirendre ahhoz, hogy aktív maradjon és ne törjön össze vagy épüljön le. A munkanélkülieknél és a huzamosabb ideig otthon maradóknál elég szépen látszik, hogy milyen hátulütői vannak annak, ha nincs semmi, ami beállítana neked egy fix napirendet, fix elfoglaltsággal. Arról is vannak kutatások, hogy mit okoz az ingerszegénység. Erről sok ember magától nem tud gondoskodni, csak a munka által. Abban egyetértek, hogy egy 4 vagy 6 órás munkarend kedvezőbb és akár produktívabb is lehetne, illetve a 4 napos munkahét is jó ötlet, de azért maradjunk két lábbal a földön.

Tévedés, hogy az embernek vagy bármelyik lénynek a fizikai - mentális fejlődésére nem káros a kényelem és a korlátlanul rendelkezésre álló idő és javak...

Igen. Ezen baromira kár vitatkozni.

Persze kell életcél, és rendszeres, hasznos elfoglaltság az egészséges élethez, szóval úgy sem lehetsz boldog, ha csak naplopsz, de jelenleg konkrétan a munka öli meg az emberek nagy részét testileg is és lelkileg is.

Kettest lepontozta mindenki mert hát csóró proli melósnak a munka csakis rossz lehet. És a munkát kötelező utálni.

Pedig van benne igazság, hogy aki hivatásként csinálja a munkáját azt segíti, ha dolgozhat, alkothat.

Meg valljuk be van az a réteg, aki ha nem dolgozik akkor csak otthon döglik a TV vagy gép előtt.

Ha 2 nap szabadideje van akkor 2 nap nem csinál semmit, ha 7 nap akkor 7 nap alatt nem csinál semmit.

Nyilván nem ugyanaz egy kreatív munkakör meg nem ugyanaz 10 órában bányában fejteni a szenet.

Ha valakinek a munka nyűg, és csam elvegetálja a heti x óráját, akkor igen, ez megoldás. Bár nem értem hogy hogy lehet így élni...

De aki úgy választott szakmát hogy van is benne célja, pl gyógyítani, tervezni, bárakármit akar, annak nem lenne erre szüksége és rossz hatással lenne rá.

Persze, az elegendő szabadság akkor is fontos ha imádod a hivatásodat. De az hogy többet vagy inproduktív mint produktív, nagyon káros a testi es pszichés egészségedre is.