Mi alapján váltanátok munkahelyet?

Az a baj, hogy a rendőrséghez ma vagy idiotának, vagy végtelenül elhivatottnak kell lenni.

Az utóbbi becsületre méltó, előbbi már szomorú. 160 ezer forintos fizetésért csak ez a két kategória jelentkezik, és sajnos az előbbi van többségben.

Kérdező: Az írásod és válaszaid alapján értelmesnek tűnsz és jól is látsz sok mindent.

Azt a mondatod, hogy "A kényelmesség, a komfortosság, sok célt ölt már meg" úgy írnám át egy kicsit kiegészítve, hogy "A kényelmesség és a komfortosság sokkal több célt ölt már meg, mint a kedvezőtlen körülmények valaha fognak."

Ahogy te is írtad, vagy legalábbis utaltál rá, mindig te döntöd el, hogy a körülményekkel mit kezdesz, hogyan reagálsz rájuk. Minden helyzetben van lehetőséged dönteni. Van, hogy a mozgástered kisebb, van hogy nagyobb. De mindig te döntöd el, hogy csak panaszkodsz a kedvezőtlen lehetőségek miatt, vagy inkább megpróbálsz keresni egy olyan megoldást, ami képes lehet változtatni a helyzeteden.

Szerencsémre belülről nem ismerem a rendőrséget, de elég alaposan belelátó ismerőseim vannak több országban is. Ha csak egyszerű gyerekkori vágy, akkor inkább mellőzd, mert nem érdemes (pláne Magyarországon). Főleg, ha van jobb, más lehetőséged is.

Ha komolyabb elhatározás, belső késztetés, hogy jobbá akarod tenni a világot, akkor esetleg vágj bele és majd megtapasztalod, hogy idővel kiábrándulsz-e vagy sem.

Viszont, ha vannak egyéb vágyaid, karrier lehetőségeid, céljaid, azokat érdemes lehet most kipróbálnod. Akár egy nagy totális karrierváltásnak is lehet értelme (főleg, ha ügyesen előkészítve léped meg). De akár a munkát, vagy hobbikat teljesen vagy részlegesen leépítve szabadidőben, másodállásban is lehet értelme előkészíteni, fokozatosan bevezetni egy részleges, vagy teljes karrierváltást is. Főleg, ha már most is több dolgot csinálsz, akkor abszolút kivitelezhető lehet, hogy egyik-másik dolgot visszaveszed egy másik előkészítése, vagy totális meglépése miatt is. Egyiket-másikat visszaveszed, szünetelteted, amíg az újabb dolgot felépíted, kitapasztalod, hogy azzal mire mész, aztán meglátod, hogy melyiket, hogyan akarod majd folytatni. 26 évesen még elég fiatal vagy, bármivel "vesztegetsz el" pár évet, utána is vissza tudsz térni akár a korábbi karrierhez, akár egy újabb felé tovább lépni. Persze ezek csak általános, elnagyolt tanácsok, hiszen fogalmam sincs sem a munkádról, sem a hobbijaidról.

Az, hogy "kövesd a szíved, csináld, amit szeretsz" alapvetően tévútnak tartom és ezzel csúnyán pofára is lehet esni. Azt mindenképp érdemes megnézni, hogy amit szeretsz, azzal mennyire vagy képes pénzt is csinálni, mennyire tudsz megélni belőle, mennyi jövője van.

Pl. van egy csomó szakma, amiben csak fiatalon van lehetőséged működni és hiába megy jól, ha abban a szakmában öregszel meg, akkor öregen már semmire sem fogod vinni benne. Ahhoz, hogy magasabb szintre előre tudj lépni meg sok esetben már egy másik szakmát is jól kell űznöd, hogy továbbra is meg tudj élni belőle. Legegyszerűbb példa lehet a kőművesség, de lehet ez sport, vagy nagyon sok minden más is. Egy darabig tudod csinálni fizikailag, de ha egész életedben kőművesként dolgozol és beéred vele, hogy te egyre jobb és jobb kőműves vagy, akkor közben egyáltalán nem fejlődsz, nem tanulsz más dolgokat. Egy idő után pedig a tested nem fogja bírni fizikailag a kőműves munkát. Ezen a területen meg nincs olyan nagyon sok előlépési lehetőség, ahova jól jön a kőműves tapasztalatod. Lehetsz építésvezető, indíthatsz saját céget, de ezekhez menet közben többé kell válnod, mint egyszerű kőműves, aki csak a kőműves munkához ért. Építésvezetőként már több mindenre kell rálátásodnak lenni a kőműves szakmánál. Át kell látnod a szervezési feladatokat, irányítanod kell tudni az embereket, stb. A saját céghez meg az üzlethez is értened kell. A pénzügyi részéhez, az üzleti tárgyaláshoz, a vevőkkel tárgyaláshoz, a marketinghez, amik mind külön szakma, ami messze több tudást és tapasztalatot igényel, mint ami önmagával a kőműves munkával jár. Nem lehetetlen ezeket egy kőművesnek sem felszedni. De ezek már plussz tudást és tanulást igényelnek és nem mindenkinek mennek...

A lehetőségek természete már csak olyan, hogy jönnek és ha nem élsz velük, akkor tovább mennek. Sőt sokan már eleve meg sem látják őket. Sok esetben a lehetőségek pont azokban a kihívásokban és nehézségekben rejlenek, amiket az emberek túl küzdelmesnek tartanak és inkább elkerülni szeretnének, megoldás helyett.

A kihagyott lehetőségeken nem érdemes bánkódni. Semmit nem ér, ha sajnálkozol miatta. Az már semmit nem fog visszahozni, vagy megváltoztatni. Kiértékelni viszont érdemes őket, hogy tanulni tudj belőlük. Levonni a megfelelő konklúziókat és figyelni rá, hogy legközelebb felkészültebben állj a lehetőség elé, jobban ki tudd használni őket, ha úgy alakul. Vagy a mostaninál is határozottabban és kevesebb hezitálással tudd legközelebb elengedni, ha arra jutottál, hogy ez a helyes döntés és így jársz legjobban.

A legtöbb dologról csak utólag derül ki, hogy érdemes volt-e kipróbálni, vagy jobb lett volna kihagyni. Viszont csak arról tudod meg biztosan, hogy érdemes volt-e, amit kipróbálsz. Amit nem próbálsz ki, csak sóvárogsz utána, az örökké ott marad benned beteljesületlen lehetőségként. Az ilyenekből pedig a temetőkben van a legtöbb.

Érdemes mérlegelni a kockázatokat, de ezt sem szabad túlságosan sokáig csinálni. Nagyon sokan vannak, akik sokkal több időt vesztegetnek el arra, hogy agyalnak rajta, hogy csináljanak valamit vagy sem, mint amennyi idő helyrehozni lenne azt, ha rosszul döntenek. A legtöbb ilyen morfondírozó döntésnek meg pláne nincs semmi értelme. Ezt vagy azt az ételt egyem, ezt vagy azt a könyvet olvassam előbb? Mit számít, mi értelme ezen ennyit agyalni? Főleg, ha a döntésbe eleve nem tudsz az agyalás során sem újabb információt bevonni. De még ha tudsz új információt szerezni, akkor sem biztos, hogy megkönnyíti a döntést. A túl sok választási lehetőség is képes az embert megbénítani.

Éppen ezért fontos, hogy legyenek az embernek céljai, elvei, értékrendje, amik segítenek egyértelműbbé tenni döntési helyzeteket. Ha tudod mik a céljaid, elveid, értékrended, akkor ezekkel összemérve nagyon sok döntést könnyebb meghozni, mert a kérdések jó része már fel sem vetődik kérdésként.

Ha sportolsz, egészségesen táplálkozol, diétázol, vegán vagy, stb. Akkor bizonyos ételeken már el sem gondolkozol, hogy eszed vagy nem, mert adódik a választásodból egy csomó mindenre kiható döntés. Ha van egy erkölcsi mércéd, az szintén sok helyzetben leegyszerűsíti a döntést, mert "nem, én ilyet nem csinálok, mert ütközik az elveimmel". Ha tudod, mik a céljaid, amiket el szeretnél érni, akkor az segít belőni az irányokat, hogy merre érdemes menned, ad egy viszonyítási alapot, amihez tudod a köztes lépéseket mérni, vajon mi mennyire szolgálja a céljaid elérését.