Félsz a főnöködtől?

Nem.

Megvan a 3 lépés távolság, de nincs okom félni.

Bármikor találok más munkát a végzettségemmel, ő viszont örülhet, ha hónapok alatt talál ilyen képesítésű és hozzáállású embert.

Másrészt nem jellemző a megfélemlítés meg emberkedés, anélkül is megkapja a tiszteletet, mert jó szakember.

Az meg már csak a hab a tortán, hogy tudunk az anyagi jellegű (és nem ellenünk irányuló) simlijeiről, ő meg maximálisan tisztában vele, hogy mi ezeket tudjuk.

Azt se tudom ki a főnököm :D

Egy nagy multinál vagyok sofőr. Felvételinél csak HR-essel találkoztam, mikor beléptem odaadták a teherautókulcsot és azóta sem voltam az irodán.

Amúgy szerintem felnőtt embertől ez kicsit szánalmas, ha fél a főnökétől. Ugyanolyan ember, mint te.

Sosem féltem egyik főnöktől se, a mostani főnökömet imádom, az előzőt is imádtam, ahol negatív volt a főnök felé táplált érzésem az se félelem volt, hanem megvetés, amit meg is érdemeltek, mert az egyikük a beosztottakra mint robotokra gondolt, a másikuk szarkeverő volt és a fejlődésre se volt hajlandó, mert az a beosztottak dolga. Az egyiket egy rtálással hagytam ott, a másikat felmondással.

Egy főnök volt még, nagyon, de nagyon kezdőkoromban, őt nem utáltam, nagyon szerettem, mert a szarból húzott ki azzal, hogy engem választott, de néha felmásztam a hülyeségeitől a falra. Amikor megkérdeztem, hogy mikor fogom aláírni a munkaszerződést és ezt sértésnek vette és sértetten megjegyzéseket tett, hogy én miket képzelek róla, olyan főnöknek nézem e őt, aki feketén akarna dolgoztatni engem, közben ez fel se merült bennem csak feltettem egy kérdést.