MIért gondolja mindenki azt hogy normális ha a munkáltató túlhajtja az embert?

Táppénz csak akkor számít bele a felmondási időbe, értelemszerűen, ha a táppénzre való menes ELŐTT felmondtal, és felmondási idő alatt mész táppénzre.

Ha táppénzrol jöttél vissza, és utána mondasz fel, akkor hogy számítana már bele??

“De dűhít hogy ezt megtehetik valakivel és menne ő is el , de nem tud mert nem talál mást és nem teheti meg hogy hónapokig állást keressen”

Megértelek. Én kis kkv-nal is találkoztam ilyennel, undorítóan viselkedett a főnöknő.

Nekem nem volt vesztenivalóm, amúgy is csak ideiglenes tervezem ott, de akik a családjukat tartottak el... 40-és férfi ember is sírt miatta. Meg balesetezett az egyiknek a felesége, ez a ... meg nem engedte el hozzá..

Na mikor eljöttem, szépen, de igyekeztem diplomatikusan elmondani mennyire sz*rul is csinálja. A többiek meglepődtek( mert nem beszeltem nagyon többiekkel, tudtam hogy tiplizek 1-2 hónapon belül amúgy is amint lesz jobb), na ok meg tokre csodálkoztak hogy megmondtam azt amit senki nem mert, meg látszott hogy hálásak. :D

Ezt amúgy tényleg a gyerekesek miatt tettem. :( nem mindneki tud így lelépni. Szomorú én engem is dühít az ilyen..

Van ahol tudatosan van emberhiány, mert a dolgozó drága. Pl dolgoztam Tescoban árufeltöltőként, mindig kevesen voltunk, és amikor kérdeztük, hogy miért ne vesznek fel embert vagy kérnek diákot, azt mondták, hogy nincs rá keret.

Sokszor maga a munka jellege a hátráltató tényező. Szalagmeló, 3 műszak kevés fizetésért... persze, hogy nem találnak embert, ráadásul azért híre megy egy két helynek, ahova meg már csak legvégső esetben mennek dolgozni.

Mert a régi jobbágyi hagyományok szerint a munka szent. A társadalmunk pedig még nem teljesen tuott túllépni ezen az időszakon, holott azóta már jópár generáció felnőtt. De a munka az szent, akkor is, ha beldöglesz. Ha pedig váltani mersz, akkor szemét áruló vagy, sőt, szégyenteljes, hogy ott merted hagyni a szent munkát.

Aztán persze csodálkozunk, hogy a béka popója alatt van a vezetői kultúra. Amikor betegre dolgozza magát az ember, hagyja magát kihasználni, megalázni, tönkretenni, aztán meg csodálkozik, hogy ha belebetegszik, akkor meg eldobják, mint egy darab szemetet.

Az a baj, hogy ameddig a 90% ilyen, addig a maradék 10% hiába állna ki magáért, legfeljebb keresnek a helyére mást, aki jobban behódol.

Az elkeserítő az, hogy sajnos ezzel nem túloztam. Drámaian fogalmaztam, de sajnos tényleg ez van. Több barát, rokon, ismerős is tönkrement így. Amikor pedig azt mertem mondani, hogy most márpedig felmondok, szerzek egy képesítést, és más helyet keressek, akkor sokan úgy néztek rám, mint magára a sátánra. Már az is komoly indlatokat keltett, hogy hogy merem otthagyni az egyébként szégyenteljesen keveset fizető munkámat (ennek ellenére volt tartalékom, meg jött össze annyi alkalmi munkából, hogy ne legyen gond), de amikor kiderült, hogy még tanulni is merészelek, állítom, volt a családban, aki ekkor magát az antikrisztust látta bennem. (Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy olyanok is voltak, akik reálisan látták a helyzetet, és támogatták a céljaimat. De kiábrándító volt látni, hogy saját családon belül is voltak, akik elvárták volna, hogy tönkremenjek.)

Most van egy jó munkahelyem, ahol emberszámba vesznek, nem kell beledögleni a munkába, és több, mint az akkori fizetés dupláját kapom.

"tudom sokak szerint csak az az értékes ember aki szellemi munkát végez"

Rosszul tudod, és egyébként meg hagyjuk már ezt az állandó harcot! Fel kéne fogni, hogy egy ép társadalomban, és egy ép gazdaságban nem csak egy jellegű munkára van szükség. Háborúzás helyett inkább ezt kéne megérteni és elfogadni.

Én azt sem értem, ami most a (még) jelenlegi munkahelyemen megy a multinál.

Szellemi munkát végzek. Itt is túlhajtás van, az emberek felmondanak, jönnek-mennek... mindenki fullad bele a munkába, és inkább este 22-kor is írkálnak meg dolgoznak. én is hajnal 2-ig dolgoztam a minap..

Amit nem értek, hogy a másik ugyanilyen poziba amibe vagyok is hónapok óta NEM TALALALNAK EMBERT.. szóval még csak az sincs, hogy “jön másik 10” a helyére.

Én meg felmondok mert nem kell ez a túlhajtás, folyton elmegy egy napom és nem csinálok semmit, munkaidőben is csak ezer fele kell szakadni, elviselni mindent és mindenkit stb stb. Már utálom a napokat. Jelezve lett felfelé a dolog.. más részlegen is ugyanez megy, alig vannak már ott..

most a vicces az, hogy így sem tehermentesítik a dolgozókat. Azzal hogy én is elmegyek (és azonnalival el tudok menni), az én részlegem meg lesz lőve, főleg mert 2 pozi is üres lesz így már..

Miért nem vesznek fel több embert, hogy a munka az valóban beleférjen 8 órába, az ember ne égjen ki rövid idő alatt? Miért nem foglalkoznak az óriási fluktuációval ami idén azóta is tart?? Pont azokat a dolgozókat teszik tönkre, akik egyelőre lojálisak. Ráadásul lelkiismeretesen végzik a dolgukat inkább túlórában (nem fizetve).

Ez egy pénzügyileg stabil cég, komolyan nem értem és undorítónak tartom...

Én kiszállok ebből a darálóból, mert lelket lennék tartom.

Egyébként máshol is megy ez, tudom, és nyilván amíg van még ember aki inkább megcsinálja és dolgozik 2 ember helyett, addig a cég örül és kihajtja a lelket belőlük...

Szerintem az emberek is h*lyek, mert magukkal teszik ezt, hogy így is elvégzik a munkát (ami több emberes, és folyton túlórázva estig..)

Én például felmondok, és nem áldozzon be magam, vagy a családdal töltött időt. Az elődöm is ezt tette, mint megtudtam..

Előre látom, hogy jon majd a lelki beszed.. de jeleztem már én is, hogy ez nem ok.. sírnak majd hogy de xar helyzet lesz míg nem találnak embert mi lesz stbstb.

Hat basszus mintha nem tudnának a problémáról. Csak épp leszarjak amíg van pali madár. Nekem ebből a hozzaallasbol elég volt, ha fut fát ígérnék el sem maradok tovább.. :/