Hiba volt otthagyni az egyetemet, vagy jó döntés volt?
Két évem volt az egyetemen, aztán kibuktam. A családom támogatott volna az újrafelvételiben, de rám bízták a döntést én pedig inkább egy okj képzést választottam. Összeszedtem az indokokat amiért akkor így döntöttem és azt is, amiért néha bánom.
Az indokok:
- Nem akartam kihagyni egy teljes évet az újrafelvételi miatt.
- Féltem hogy újra át kell élnem a kibukás kudarcát.
- Majdnem minden lényeges tantárgyhoz hiányzott az erős gimnáziumi alap. (gyenge középsuliban érettségiztem)
- Féltem, hogy a sok (várható és meglévő) csúszás miatt nagyon sokára lennék pályakezdő.
- Féltem, hogy a kegyelem kettesekkel kiizzadott diplomával nem lennék jó szakember.
Ami miatt bánom:
- Bár mindig találtam munkát eddig, a fizetésemmel sosem voltam elégedett. Nem tudok az alapokon túl megengedni magamnak egy-két dolgot.
- Akit ismerek, hogy újrafelvételizett és csúszásokkal diplomázott, most jó állása és jó fizetése van.
- Egyszerű technikusként kevés mozgásterem van. Nem oszthatom be a munkaidőmet magamnak, nem oldhatok meg semmit egyedül, csak vezetői beleegyezéssel.
Egy fontos dolog maradt ki: milyen szak?
Azért egyáltalán nem mindegy milyen képzést hagytál ott. Van olyan szakma, ahol semmit nem számít szinte a papír, máshol diploma nélkül szóba sem kerülsz.
Másrészt vannak olyan szakok, amivel a minimálbér a kezdő fizu, és alig emelkedik.
1-es nagyon jó kérdések
Plusz amúgy akartad csinálni csak féltél visszamenni ?
Az idődet tanulásra kell áldozni és akkor minden hátrányt be lehet hozni
Én 2,7 es átlaggal de jó érettségivel vagyok az orvosin 1 évre a diplomától 1 évet csúsztam mégis megy minden mostanra.
Hajrá ne add fel
Manapság a tájékozottság a tudás és a problémamegoldás a kulcs mindenhez
És a tanulási készség
Szerintem 35-50 évesen teljesen mindegy lesz, hogy 22 évesen vagy 26 évesen voltál pályakezdő, de óriási külömbség lesz a lehetőségeidben, fizetésedben, munkakörnyezetben stb...
(Persze ez az ott hagyott szaktól függ. Vannak olyan szakok amik nem érnek olyan sokat.)
biomérnök lettem volna. A tanulási technikám valóban rossz volt, vagy mondhatni nem is volt soha. Érettségiig elevickéltem nulla tanulással, csak az órákon való figyeléssel. Ez az egyetemen kevés. Az első féléves kötelező tárgyaim a harmadik félévre lettek meg mind. Negyedik félévben nagyrészt második féléves tárgyakat csináltam, de azok még kevésbé mentek és félév végére nem lett meg a minimum kredit. Emiatt átsoroltak volna költségtérítésesre, amit nem tudtam volna fizetni, ezért lényegében kibuktam. (Még akkor ha papíron nem így van)
Ezután bölcsödei gondozónak mentem el, amit gond nélkül meg tudtam tanulni és jó vagyok benne, de anyagilag szenvedem a mindennapokat.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!