Tolerálnátok, ha a lassabb kollégák miatt többet kell dolgoznotok?

A munkahelyemen csomagszállítással foglalkozunk, kis cég vagyunk, többnyire fix vevőkhöz járunk.

Kb. 30-40-en dolgozunk a kiszállításon, és olyan 400-500 vevő lehet, és egy nap legalább 200-300 címünk van.

Ami azt jelenti, hogy 6-8 cím egy embernek. Persze aki vidékre megy annak lehet kevesebb a távok miatt.

A munkahely előnye, hogy amint végzel mehetsz isten hírével haza, ha 2 órát dolgozol akkor 2 óra után ha 10 órát akkor 10 óra után, a fizetés fix amit 8 órára kapsz, nem vonnak le belőle sosem, és túlórát sem fizetnek.

Nagy átlagban 6 óra alatt meglehet csinálni, ha nagyon rohan az ember akkor 5 óra alatt is, de szerintem az nem ér annyit.

Illetve ha marhára ráér valaki akkor 8-10 órát is elszórakozhat.

A gond pedig itt kezdődik.

A főnök nem szeret új emberekkel dolgozni, ezért mindig ragaszkodik a régiekhez, maximum lopás miatt rúg ki bárkit is.Ez még így korrekt is.

Viszont nekünk a címekhez általában van egy 2 órás időkapu intervallum is, hogy mettől meddig kéne odaérni.

Jó néhány vevő ezt véresen komolyan veszi, mert nem érnek rá a nap minden szakában az áruátvételre.

Van 3-4 olyan kolléga akinek se kutyája se macskája, nagyjából az az élete, hogy bejárnak dolgozni, és marhára nem sietnek sehova.

Kávézgatnak, cigi a kocsi mellett, eldumálgat, marhára kényelmesen pakolászik, eltölt 30-40 percet is egy címen.

Persze jönnek is a telefonok, hogy hol a szállító, miért nincs itt stb...

Erre a cég azt a taktikát dolgozta ki, hogy a lassú ember kap 4-5 címet, aki pedig gyors az a 8 helyett 10-et, mert a gyors ember odaér 10 címmel is, a lassú meg 4-5-el is ugyan úgy elbohóckodik.

Ezzel azonban a gyorsan dolgozó kollégák munkaideje megnő, ami kezd zendülést kiváltani.

Erre többen is panaszkodtak a főnöknek, hogy ez milyen dolog.

Miközben néhányan meg azon háborodtak fel, hogy az milyen dolog, hogy panaszkodunk a főnöknek egymásra, mert kinek mi köze van hozzá, hogy a másik mennyit dolgozik.

Teszem hozzá, én sosem mentem volna oda a főnöknek panaszkodni, de ugyanakkor engem is dühít, hogy én miért dolgozzak többet azért mert a másikra nem lehet rábízni a munkát?

Ráadásul ugyan azért a pénzért, mert ő is azt kapja amit én.

Ha mindenki lassúra venné a tempót az vajon megérné a cégnek?Hogy mondjuk még felkéne venni 10 embert, mert mindenkire csak 5 címet lehet rábízni? Miközben valójában 8-at is rálehet bízni egy átlagos emberre.

Azért a kérdés, -mert már lassan nem tudom eldönteni-, hogy igazam van e?Úgy gondolom, hogy aki nem képes haladni, és legalább az időkapukra megérkezni az nem alkalmas erre a munkára, és nem az a megoldás, hogy a másik vigye el az ő címeit, így ha nem is szép dolog a főnöknek árulkodni, akkor is jogos, hogy ez nem tetszik pár embernek?