Milyen tapasztalataitok vannak az állásinterjú HR-es részével kapcsolatban? Milyen szempontok szerint szelektálnak?

Nekem életem első állásinterjúja maga volt a katasztrófa. Gyakornoki állásra jelentkeztem egy reklámügynökséghez, a hirdetésben gyakorlatilag semmit nem írtak le, de akkor jöttem ki az egyetemről, és nagyon akartam már valami melót, úgyhogy ide is jelentkeztem.

Időben érkeztem, de kapásból 15 percig várakoztattak egy random szobában. Megérkezett az interjúztató (hozzáteszem, nem is HR-es volt, hanem egy részleg vezetője, még csak nem is azé, ahol elvileg dolgoznom kellett volna), és kapásból ilyenekkel kezdte, hogy miből írtam a szakdolgozatomat. Amikor elmondtam neki, visszakérdezett, hogy "az meg micsoda???" – nem kvantummechanikából írtam, egyébként. Aztán kérdezgetett még egy csomó magánjellegű dolgot, gyakorlatilag egyetlen szót sem szólt a pozícióról, úgyhogy amikor oda jutottunk, hogy feltegyem a kérdéseimet, azzal kezdtem, hogy bár a hirdetésben nem volt feltüntetve, de ez fizetett gyakornoki állás? Az volt a válasz, hogy náluk az első hónapban egy gyakornok sem kap fizetést, "utána majd meglátjuk", de egyébként is otthon lakom, ugye? Akkor nekem ez biztos nem okoz majd problémát. Nem hittem el, hogy ezt kimondta.

Na, ezek után még pár percig jópofiztam és elhúztam a fenébe, persze utána írtak is, hogy nem engem választottak. :D

1. Ismerőse vagy-e valakinek

2. Ajánlásra kerültél-e helyzetbe

3. Szimpatikus vagy-e

Made in USA!

#4-es, látom nem sikerült megértened. Ha emberileg nem vagy szimpatikus, az lehet kizáró tényező. De az, hogy emberileg nem vagy szimpatikus, az rohadtul nem egyenlő azzal, hogy férfiként nem vagy szimpatikus.

Vergődjél csak nyugodtan, de valószínűleg olyan ember lehetsz, aki már elsőre ellenszenves benyomást kelt. ( Amin amúgy lehetne javítani, de nem úgy nézel ki, mint aki ezt megértené. )

Le leszek én is pontozva, de nehezen tudom elképzelni, h a HR-esek a külsőre mennének rá (azon túl, h nem vagy igénytelen vagy ápolatlan, nem egy izzadt pólôban mész interjúra). A HR-esek nem randizni szeretnének a recruitment során, hanem olyan munkaerőt beajánlani a céghez, aki majd termel a cégnek és nem lép le a próbaidő végén, így fogják őt is megdicsérni év végén. A legtöbb helyen nem is fogsz, max havi szinten összefutni a HR-essel, egy árufeltöltő sem hiszem, hogy sokat találkozna vele. Tavaly 15-20 interjúm volt, ebből 1 alkalom volt, ami alapján egyértelműen butácskának mondtam volna a HR-est, de ott sem a külsőm miatt buktam el.

Elutasítás után amúgy meg lehet utólag kérdezni a HR-est, mi nem volt jó az interjú során, nekem volt ismerősöm, akinek ilyenkor tök korrektül elmondták, milyen soft skillek hiányoztak. Csak hát mindig könnyeb lesz a HR-es pics@t hibáztatni, mint önfejlesztésre rászánni az időt.

Jogosan félsz a HR-es interjúktól, ugyanis van néhány buktatója. Röviden: extrovertált, csapatjátékos ember vagy, aki szereti a kihívásokat és jó problémamegoldó képességgel rendelkezik. Hosszú távra tervezel, a legjobb ha elejtesz valami lakáshiteles-babavárós dolgot, ugyanis ettől felcsillan majd a szemük , hogy kell a biztos fizetés, nem fogsz lelépni 3 hét múlva. Persze ha nő vagy, akkor semmi esetre se hozz szóba esetleges babát, mert kivágnak. Megemlítheted még, hogy számodra szimpatikus a cég világképe, hogy igyekeznek előfutárként egy szebb jövőt teremteni az emberiségnek (autóipartól kezdve vegyiparig mind ezt mondják), de ez már haladó szint, vastag bőr kell hozzá, hogy ne röhögd el magad közben.

A felsorolt emberi tulajdonságok ellentétét soha, semmilyen körülmények között ne mutasd ki, különben elfelejtheted az állást. Az introvertált, visszafogott emberekkel nem tudnak mit kezdeni, mivel fenn áll a veszélye, hogy lehetnek önálló gondolataik is. Általánosságban minél lejjebb mész a munka színvonalát illetően (operátorral bezárólag), ez annál jobban érvényesül, meg attól is függ, mekkora a verseny a pozícióért. Ja, és semmi esetre ne panaszkodj az előző munkádra, akkor sem, ha úgy bántak veled mint egy kutyával, mivel ők minden esetben azt a következtetést fogják levonni, hogy nem szeretsz dolgozni.

Lehet, hogy elsőre komplikáltnak tűnik a dolog, de könnyebb mint hinnéd. Ha alapból extrovertált személyiség vagy, simán menni fog. Csak ne felejtsd el, hogy a HR nem azért van, hogy a te érdekedet képviselje, hanem a cégét, akármennyire is mosolyognak rád a 30-as vénülő fejükkel.