Így milyen kilátásaim vannak, ha otthagyom az egyetemet?

Igazából a szak amin vagyok már nem érdekel. Meg olyan magánéleti dolgok történtek velem, ami hát.. kiégés fogalmával írható le.

25 vagyok, előtte melóztam, meg "kerestem" a helyem, de nem találtam.

De a helyzetem:

- Volt egy balesetem, így a fizikai meló megterhelő lenne (már dolgoztam különböző gyárakban előtte). Ebből egyébként mostanra épültem fel. Év elején történt.

- Csak érettségim van

- Nyelvvizsgám nincs

- Rossz egészségügyi helyzetben vagyok

- Na meg a "helyzet" most mindenkinél (a covid).

- Mikor meg legutóbb műtétem volt 2. nap a kórházban összeestem, ami egy gyanúm beigazolta: epilepsziás vagyok (ott, akkor volt EKG, EEG). Elvileg enyhe, kordában tartható, sőt, akár háziorvos meg a doki szerint törölni is fogják egy év után.

Balesetem miatt tavaly vizsgaidőszakban történt, így alig maradt kreditem, és kiégés ide vagy oda, de azt hiszem tudnám folytatni a szakot, és ha más nem - ez volt egyébként az alapkoncepcióm, hogy a "dimplma az diploma, mindegy milyen", hogy legyen egy diplomám.

De ha már utálom az egészet, meg átraknak önköltségesre, amit nem tudok fizetni, deiákhitelt meg nem akarok, akkor meg mi van?

A balesetem előtt se vettek fel sehova szinte, most meg még "derűsebb" a helyzet -munkahely témában mindenkinél-, de mégis mit csináljak?

Lassan 30 leszek és kb. semmit sem tettem le az asztalra.

Szánalmasnak érzem magam.

De úgy érzem az egyetemi "életbe" -nem tudás végett- nem illek bele, és mai fejjel nem is mennék egyetemre, hanem nyelvvizsga+ OKJ.

Szerintetek?