Kezdőoldal » Emberek » Munkahely, kollégák » Introvertáltként hogyan lehet...

Introvertáltként hogyan lehet túlélni egy munkahelyen?

Figyelt kérdés

Az előző munkahelyemen 4-en ültünk egy irodában, közülük ketten elvoltunk magunkban is, általában zenét hallgattunk és úgy dolgoztunk, a másik két hölgy idősebb volt, a nap 70%-ában beszélgettek valamiről, így ha épp nem zenét hallgattunk és akartunk, be tudtunk kapcsolódni, de nem piszkált senki amiért csendben végezzük a munkánkat.

Lassan egy éve munkahelyet váltottam, de 2 hónap után a koronavírus miatt home office-t rendeltek el. Ez maga volt a mennyország, itthon a párommal és a kutyámmal lehettem. Nyár közepén vissza kellett menni dolgozni. Egy 50-es férfi ekkor "megkörnyékezett", hogy milyen antiszociális vagyok, mert nem megyek át másokhoz beszélgetni, már itt dolgozom x hónapja és a nevemet sem tudja. Egy másik közölte, hogy nyitnom kellene a társaság felé, mert így nem fognak befogadni. A "befogadás" abból áll, hogy hetente elmennek inni munka után - nos én nem vagyok egy nagy ivós, tényleg csak olyan alkalmakkor iszom egy pohár bort/pezsgőt, ha valamit ünneplünk.

Közben 2 hónapja jött egy új kolléga, akivel ketten ülünk egy irodában. Néha beszélgetünk, de én jobban szeretek dolgozni, ha épp nincs munka, akkor olvasgatok, elfoglalom magam. Ő is mondta, hogy szívesebben dolgozna otthonról, mert nem vágyik emberek közé.

Tegnap szabin volt és az egyik 50 körüli nő bejött hozzám az irodába és elkezdett kérdezgetni, hogy nem-e rossz nekem hogy egész nap nem szól hozzám senki? Szoktunk-e beszélgetni az új kollégával, mert ha benéz (ált. nyitva az ajtó) akkor mindig azt látja, hogy vadul dolgozunk és sosem hall olyan nevetéseket, mély pletykálkodásokat, mint másik irodákból. Illetve közölte, hogy majd 3 év múlva megváltozom, amit eleinte nem tudtam hova tenni. Végül rákérdeztem és elmondta, hogy majd 3 év múlva feloldódóm. Erre tájékoztattam, hogy milyen ilyen a személyiségem nem fogok és nem is akarok megváltozni, nem fogom megjátszani magam. Erre hogy témát váltsak megkérdeztem ő hogy van, de vagy csak beszólni jött vagy megsértődött és gyors válasszal lerendezte, majd távozott.


Nem értem, hogy miért nem lehet békén hagyni azt, aki nem egy társasági ember és nem akar a kollégáival naphosszat trécselni? Legszívesebben be se mennék közéjük, de ha már muszáj akkor azon vagyok, hogy megcsináljam a munkát és megyek haza - amivel a főnökömnek semmi baja, sőt ő maga mondta, hogyha már nincs mit csinálni ne üljek ott feleslegesen, de már beköptek ezért is magasabb vezetőnek, hogy nem vagyok ott napi 8 órát.

Erősen gondolkodom a felmondáson, mert a tököm tele. Tudok valamit tenni, vagy jobb lelépni?


2020. okt. 30. 11:06
1 2 3
 11/29 anonim ***** válasza:

#6: Mit nem értek? Introvertáltként tudok 10+ fős csapatot vezetni és túlélni minden napot egy részben más emberekből álló 10 fős open office-ban...


#4

2020. nov. 1. 18:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/29 anonim ***** válasza:
94%
Lehet, hogy introvertalt vagy, csak valószínűleg nem olyan mértékben, mint a kérdező. Ezért fölösleges bezzegelni. Inkább írd le, hogy “mivel éled túl”, ahogy kérdezte is. Vezető poziig eljutni egy intro csak akkor tud, ha extro skilleket is megtanul=te valószínűleg így tettél.
2020. nov. 1. 18:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/29 anonim ***** válasza:

#12: Pont ezért írtam, hogy a kérdezőnek nem skilleket kell megtanulni, hanem ignorálni azt az egy vénasszonyt, aki beszólt neki. Egy két fős irodában dolgozik, ahol a kolléga is nagyon hasonló személyiség. Tehát alapvetően rendben van a munkahelyi légkör. Ahhoz meg, hogy a pletykás vénkisasszonyokat kezelni tudja nem is hiszem hogy intro/extro skilleket kellene felvenni. Az ilyen számomra egy külön állatfaj. Ha az a vénasszony éppen introvertált lenne, akkor azért jött volna be okoskodni, hogy mit röhécselnek annyit. Az ilyeneket egyszerűen el kell engedni bármilyen személyiség is az ember. Ez tök nem függ a beállítottságtól.

Egyébként ha konkrétan még a túlélesre akarunk fokuszálni, akkor sem kell túltolni, mert alapvetően nagyon jó helyzetben van a kérdező. Szerintem 1, max 2 ilyen csapatépítőre el kellene menni, megerőltetni magát. Nem kell hajnalig asszisztálni a lerészegedéshez. Csak tényleg a befogadásért. Én is voltam így az elején. Egyszer elmentem, lenyomtam pár kólát amíg a többiek ittak, kicsit oldottabb lett a hangulat, majd leléptem. Párszor még hívtak, de mindig elutasítottam. Aztán kész, nem lett belőle semmi. De legalább mindenkivel kicsit barátibb lett a viszony. Tudtam ki kicsoda és hasonlók. A többiek pedig nem gondoltak teljesen kívülállónak és kész.

Egyébként ami az egyik legrosszabb lépés, ha az ember elkezdi magyarázni, hogy ő introvertált, ő nem akar barátkozni, beszélgetni stb. Az a baj, hogy a többségnek ez úgy jön le, hogy nem tartja elég jónak a másikat ahhoz, hogy nyisson felé. Azt hagyjuk, hogy ez mennyire a magyarok tudatlansága a témában vagy mi.

Szerintem alapvetően az a jó megoldás, ha az ember nem zárkózik el, udvarias, előzékeny stb. Ha megszólítják nem zárkózik be. Hanem udvariasan próbálja rövidre zárni a beszélgetéseket. Tehát része lesz a kollektívának, de elvan annak a peremén. Persze, lehet csalni és kifogásokkal kihúzni magát a beszélgetések, közös tevékenységek alól attól függően mennyire bírja az ember a társaságot. De tényleg az a kulcs szerintem, hogy el kell fogadni azt a tényt, hogy ha az ember teljesen elzárkózik és tartja a távolságot, akkor ellenérzéseket vált ki. Ha nem beszél sokat, nem a társaság közepe, de része annak, azt sokkal inkább elfogadja mindenki.

2020. nov. 1. 19:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/29 anonim ***** válasza:
Nem tudom, hol dolgozol, de neked különösen ajánlom akkor a 10 legvisszataszítóbb céges szokásokat a jutúbon. Ugyanis nem csak pletykás nők vannak, meg nem tudom kik, hanem igenis részt kell venni mindenen. Ahol én eddig dolgoztam, ott nem lehetett megcsinálni azt, h elutasítod a többit és kėrdezőnél is így lehet, mert ahol heti egy klubozás van, ott nem fér bele az, hogy egyszer-kétszer elmész és le van tudva, hanem max egyszer-kétszer nem. Amit te mondasz, hogy mit kéne tenni, az egy introverltáltabb ember energiáját már leszívja. De sok helyen, mint ahogy írtam, meg sem “engedik”.
2020. nov. 1. 19:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/29 anonim ***** válasza:
Nekem a havi egy is sok. Meg alapból az ottalvós csapatépítőktől kiráz a hideg. Tényleg az időm nagy részét velük töltöm, minek töltsek velük még több időt (szintém kényszerből). Komolyan, nem vagyok rájuk kíváncsi, alapesetben a többségükkel egy szót nem beszélnék. Teljesen értelmetlen, nekem is maga volt a menyország a home office és kicsit sem vágyom vissza. Vannak barátaim, akikkel beülök ide-oda, meg párom is, akivel szívesebben töltöm a maradék időmet.
2020. nov. 1. 19:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/29 anonim ***** válasza:
21%
A kérdező sehol nem írta szerintem, hogy minden héten el kell menni inni a társasággal. Ráadásul azt írja, hogy alkalmanként, társaságban iszik keveset, tehát az alkalmi társasági élet nem borítja ki annyira, mint a folyamatos szongás körülötte (mint nagyon sok introvertáltat is). Direkt írtam, hogy meg kell találni azt a szintet a nyitásban, ami még elviselhető, de az nem jó, ha teljesen elzárkózik mindenkitől az ember, mert az negatív érzéseket vált ki másokból. Lehet, hogy a kérdezőnek már az is sok, ha a közös ebédlőben eszik, amíg a többiek ot trécselnek és megpróbálna bekapcsolódni. Lehet, hogy neki az is elég lenne, ha a kávéját a közös étkezőben issza meg, amíg akik jönnek mennek köszönnek egymásnak, elengednek egy mosolyt, egy köszönést stb. (nyilván majd jön, hogy nincs étkező, vagy nem kávézik) De remélem végre átmegy a lényeg. Nem azt kell éreztetni, hogy az ember teljesen el akar határolódni, mert azt mindenki, aki kevésbé introvertált mint a kérdező negatívan fogja értékelni.
2020. nov. 1. 19:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/29 anonim ***** válasza:
“A "befogadás" abból áll, hogy hetente elmennek inni munka után - nos én nem vagyok egy nagy ivós, tényleg csak olyan alkalmakkor iszom egy pohár bort/pezsgőt, ha valamit ünneplünk.” Ezt írta.
2020. nov. 1. 20:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/29 anonim ***** válasza:

“Egy 50-es férfi ekkor "megkörnyékezett", hogy milyen antiszociális vagyok, mert nem megyek át másokhoz beszélgetni, már itt dolgozom x hónapja és a nevemet sem tudja. Egy másik közölte, hogy nyitnom kellene a társaság felé, mert így nem fognak befogadni. A "befogadás" abból áll, hogy hetente elmennek inni munka után - nos én nem vagyok egy nagy ivós, tényleg csak olyan alkalmakkor iszom egy pohár bort/pezsgőt, ha valamit ünneplünk.“.


Nekem ezekből az jön le, hogy nem nagyon lehet itt peremen nézelődni, hanem be kell csatlakozni. Azért írtam, hogy te valószínűleg nem vagy olyan szinten intro, mi t a kérdező, ezért nem kell bezzegelni. De akárhogy is jàrhatjuk körbe a kérdést, a álasz ugyanaz. Hogyan lehet túlélni? Sehogy. Úgy, hogy, mint ahogy ez a válaszoló is írta, magadra erőltetsz dolgokat és mégiscsak részt veszel közösségi eseményekben. Így.

2020. nov. 1. 20:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/29 anonim ***** válasza:
Igen, ezt írta. Erre mondtam, hogy ebben számomra nincs benne, hogy minden héten velük is kellene tartani. Ahogy a legelső válaszomban írtam, egy-kétszer, részt vesz egy ilyenen, csak pár órára, hogy kicsit megismerjék. Nem az a lényeg, hogy belük bulizzon minden héten és barátok legyenek. Hanem hogy kialakuljon egyfajta kép az emberről a kolléga mögött.
2020. nov. 1. 20:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/29 anonim ***** válasza:
Tessék kérdező. A kérdésedre a vàlasz: valószínűleg sehogy. El kell fogadnod, hogy magadat is eladtad a munkahelynek, nemcsak a munkaerődet és idődet és igenis rêszt kell venned valamilyen szinten mindenben. Próbáld meg kitapasutalni (vagy ha mêg van hozzás hasonló kolléga akkor őt megfigyelni) hogy mennyi az elvárt minimum, amit adni kell magadból.
2020. nov. 1. 20:11
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!