Milyen volt az első napotok a munkahelyeteken?

Bementem, még a városban sem voltam soha életemben előtte, szóval alig találtam oda. Volt egy hatalmas recepció, bunkó recepciósok tipikus hülye pi csàkkal, akik rám sem néztek, úgy jeleztem kb öt perc után, hogy hahóó, itt vagyok, én vagyok az új melós. Azok meg mindenféle köszönés, vagy hasonló nélkül lekezelően annyit mondtak, hogy várjak, míg nem érkezik meg egy kollégàm, majd az körbevezet. Nem sokkal később jött két kollégám (akikkel akkor találkoztam először és utoljára), akik lejöttek velem az öltözőbe, de nekem még akkor nem volt egyenruhàm. Ezután jött a csoportvezető, aki egy nagyon nagy darab kigyúrt kopasz pasi volt. Nem akartam elhinni, hogy ő lesz a főnököm. Jófej volt, hozott nekem egyenruhàt, és kb három mondatban elmondta, hogy mi hol van, hány percenként van váltás, stb. Nagyon nagy komplexumról van szó, szóval ebédszünetben el is tévedtem, és alig találtam meg az öltözőt is. Egy ott dolgozó pont azt látta csak, hogy egy bezárt ajtón próbálok bemenni, és azt hitte szerintem, hogy lopni akarok. Na mindegy. Eligazított. Aztán átmentem az ebédlőbe, ahol utána még kb háromszor voltam míg ott dolgoztam, mert elég nyomasztó volt az a hely. Csak a takarítók használták az ebédlőt, akik csak egymással beszéltek, és úgy voltak vele, hogy az a helyiség csak az övéké, szóval rossz szemmel néztek rám, hogy be mertem menni. Inkább ettem a továbbiakban az öltözőben.

Na, letelt az ebédszünet, és visszamentem a helyemre, ott ismét eltévedtem, és eközben vendégek állítottak meg, hogy xy dolog hol van, én meg csak néztem, hogy mit kérdeznek, mert ezekről a főnök egy szót nem beszélt, hogy van itt ilyen. Kénytelen voltam azt mondani, hogy ez az első napom, és sajnos nem tudom. Ez vissza is jutott a másik főnök fülébe, aki hónapokkal később cseszett le ezért (a másik főnök nem volt olyan jófej, mint az első akivel első napon találkoztam, sőt az inkább utált engem). Szóval igen. Így telt az első napom, leégtem egy rakat ember előtt, eltévedtem, kinéztek, lekezelően bántak velem. Szar hely volt, bár maga a meló jó volt, csak az emberekkel voltak nagy bajok, főleg a vendégekkel.

Általában körbe visznek mint a véres kardot, mindenkivel szépen mosolygok, papírmunka, megnézem a konkrét helyet ahol dolgozni fogok, esetleg kis betanulás.

Az újdonság varázsa miatt én kifejezetten élvezem az első napokat

Az elsö nap altalaban mindig istenes is.

Megmutatnak mindent, bevezetnek mindenbe, senki nem szemèlyeskedik es nem kotoraszik a magànéletemben.

Ezek a dolgok csak kesöbb kezdenek kialakulni. Nagyon nem kell mindenkire kapàsbol nyitni mert utolag derülnek ki a dolgok hogy jo vagy rossz emberbe botlottam e.