A család nem érti miért váltottam, úgy hogy közben nincs másik munkahelyem. Ti mit gondoltok erről? Voltatok hasonló helyzetben?

"miért váltottam"

Nem 'váltottál'!

A 'Vvan munkahelyem'-et cserélted 'nincs munkahelyem'-re, ez nem váltás!

.

"szeretnék olyan munkát találni amit szívesen csinálnék, ahol fejlődhetek, ahol van előrelépési lehetőség."

Nem vagy egyedül, mindenki ezt, ilyet szeretne - és gürizik a 'nemszeretem" munkahelyen mindaddíg, amíg lehetősége adódik a váltásra.

Te erre nem vagy rákényszerülve, váltottál a fix munkahelyről a munkanélküli segélyre. Hátrányát később érezni fogod.

Tudod a karrier eleje nem kívánság műsor...

Valahol el kell kezdeni. Telik az időd, ami a legnagyobb kincs.

Az önélet rajzban se valami jó, ha nagy szünetek vannak. + Nagyot hazudni nem érdemes, mert vannak helyek akik felhívják az előző helyeket.

Menj el s dolgozz, közben pedig keresd a lehetőséget pl másik jobb hely.

Neked még egyszerűbb a helyzeted, mint pl ami anno nekem volt.

A magam fajta művészeti beállítottságú embereknek nehéz a dolguk.

Én még ráadásul a "legrosszabb" fajta vagyok: sok művészeti ághoz értés + hangulat ingadozás. Jellemtől kezdve az alkotásig.

+INTP személyiség típus (népesség alig 3%-a)

Röviden:

-önmagam keresése, közben dolgoztam olyat is, ami egyáltalán nem hozzám való (vendéglátás, gyár - amikor látták mikre vagyok képes sokszor kaptam meg "mit keresel te itt?!")

, utaztam, tapasztaltam, megfigyeltem önmagam s másokat, kutattam, informálódtam.

Kialakult egy jövőkép, önmegvalósítás.

Haza utaztam, elhelyezkedtem ideiglenes melóba rövid ideig.

Ott mégtöbbször éreztem "nem ide való vagyok. Mit keresek itt? Haladnom kell."

Munka mellett az időmet beosztottam úgy, hogy napi 5órám legyen szabad s azt a projektjeimre áldozom.

A projektek vállalkozásig felugrottak s felmondtam azon a helyen, ahol akkor dolgoztam.

Azelőtt közel se azt csináltam amihez van érzékem, szeretem és fejleszthetem magam.

Meg kell találni az utat.

Amikor anno munkanélküli voltam, akkor az alkotásaimból volt bevétel, akkor se hagytam magam kiesni a rutinból + anyagiakból.

Időpocsékolásnak érzem a "keresem magam, magam útját" részt, de kellett más tapasztalatokhoz. Emberek, személyiségek,mentalitások, ki miért tart ott ahol...stb

S ott jöttem rá az emberek elcseszett felfogására, ami ellen tettem, hogy én ne kövessem el azokat a hibákat.

+ Megsavanyodnak, rosszindulatúvá válnak, amit sajnos sokszor éreztem magam bőrén, úgy hogy számukra fájt a puszta létezésem.

Viccen kívül. A fiatalos karban tartott külső, haj, körmök, a sok mihez értésem, mosolyom, boldogságom, kedvességem... Ezek létezése mind fájt számukra, mert nekik már jó ideje nincsenek ezek meg.

S szörnyű dolgokra képesek...elszomorító, hogy hagyjàk magukat.

"elúszik úgy ez az idő, hasznomra nem válik "

Az nem mindegy mit cselekszünk az idő alatt!

Pl dolgozhat az ember ideiglenes helyen, de keresheti közben a jobbat s ugyanúgy élvezheti pl párjával a szabad és szép pillanatokat.

Ha munka nélküli az ember, használja ki, hogy ott van az az idő is ami nem munkára megy. Fejleszteni önmagunkat, keresni az optimális megoldást/helyet magadnak, informálódni stb...

Rengeteg ember elköveti ugyanazt a hibát s azért tartanak ott ahol...

Volt olyan hely ahol egyik napról a másikra felmondtam a anno anyámékkal éltem, nagyon ellenem voltak.

Majd elég volt egyetlen egy felvételt mutatnom és csend lett. Felvettem azt mit beszélnek, amikor azt hiszik nem vagyok ott. Sokszor csak csendbe, mosolyogva tűrtem, levegőnek néztem a végére őket s a munkámat folytattam, közben pedig önmagamra fókuszáltam: projektek - mit hogyan. Fejben többször átforgattam.

Akár volt munkám, akár nem, mindig csináltam pénzt. Pl 1kg műgyantából 470ezret 👌

Nem szoktam elmondani senkinek mennyim van s mi módon. Csak alkotok annyit látnak.

Amikor 22 voltam nagyon sokszor üvöltött anyám "3 hónapja nem dolgozol"

Azt hiszik csak robotolással lehet keresni.

Majd elvittem az összes csekket, ami kint volt asztalon (mai napig ott nézi át) a csekkeket s befizettem + adtam neki 50k-t.

Utána békén hagyott.

Az aggodalom az ami ilyenkor kiül a szülőre: mi lesz az anyagiakkal, el kell látnia - általában ezek váltják ki a reakciót, a másik pedig: "mi lesz veled kislányom/kisfiam?!" , önállósàg, megélhetésedért aggódnak.

S jó ha mindenkinek van önállósága, függetlensége anyagiakban.

Pl kapcsolatban egyenlő félként vannak nem csak mentalitás szellemi értékben, hanem anyagiakban.

Sok helyen mindig valamelyik fél kiszolgáltatott helyzetben van a másiknak vagy függenek egymástól, ami felesleges plusz stressz inger az életben.

Legyen saját életed, háttered, tudatod és valósítsd meg azt a jövőképet, ami hozzád közel áll.

Az idő nagy kincs, fiatalon kell karriert és pénzt halmozni, utazni, élni az életet, idősebb korodra a végkifejlett karrierben nyugisan dolgozgatni, jól élni.

Hát, ne haragudj, de ebben mi a "változás". Értem a logikát, nem akartad, hogy ez a hely kétéves határozott idejűre változzon, mert onnan akkor nem lehet akármikor eljönni. Oké.

De ne nevezd váltásnak, mert váltás az, ha azonnal átmész máshova.