Mi motiválja az olyan főnökök gondolkodásmódját, akik a próbaidő alatt azért kirúgnak valakit, mert megbetegedett?
NEM TROLLKÉRDÉS!
Többször is lehet hallani ilyen esetekről, pláne magyar vonatkozásban. Volt is itt pár hete kérdés arról, hogy valakit telefonban lehordtak, hogy próbaidő alatt nem szokás és nem illik megbetegedni. Mintha tehetne róla. De olyan is volt már, hogy kerekperec megmondták, hogy nem hiszik el neki, hogy tényleg beteg. Én ezt a gondolkodásmódot nem igazán értem. Mégis ki lenne olyan hülye, hogy próbaidő alatt lógási szándékkal kamubeteget játszik?
Hidd el, nagyon sokan vannak ilyenek, akik nem a munkát keresik, hanem a lógást.
A főnök szemszöge meg egyszerű: "ha már most nem lehet a dolgozóra számítani, mi lesz később?"
Pedig sok olyan ember van aki próbaidőben is betegállományba megy.
Én Angliában élek. Munkahelyem nem fizeti a táppénzt. Ez azt jelenti, hogy ha beteg vagy, és otthon maradsz, akkor 3 napig még orvoshoz sem kell elmenned, elég ha betelefonálsz, hogy pl: lázas vagyok nem megyek 2-3 napig. Nem kell orvosi igazolás. De ez a 3 nap fizetetlen. Ha valaki több mint 3 napig van táppénzen akkor már kell orvosi igazolás, és csak a harmadik naptól fizeti az állam. Ami nevetséges összeg. Szóval nem éri meg betegnek lenni, mert ha mégis több száz fontoktól esik el az ember. Mégis vannak olyan kollégáim akiknek a pénz sem számít. Olyan 3 hónapja vették fel az egyik nőt. 4 nap után már "beteg" lett. Bejön dolgozik pár napot, majd jön a világfájdalom az arcán, és akkor tudjuk megint nem jön 2-3 napig. Főnök türelmes, de idővel elfogja küldeni. Nem lehet rá számítani. (nálunk 6 hónap a próbaidő)
Ha én lennék a főnöke, már 1 hónap után kirúgtam volna.
A segély nem jár folyamatosan. Meg ez is egy fajta... önámítás? önigazolás? hogy ééén akarok dolgozni, de mindig kirúgnak, pfejj mocskosok. És nagyon okosan tudják ezt húzni, dolgozgatnak egy kicsit, hogy járjon a táppénz, majd mindenféle indokkal maradnak otthon, amíg lehet. Ha már nem fizetne semmit, akkor megint dolgozgat egy kicsit (ha ugyan még van hol). Családsegítőként dolgozva többször futottam bele ilyenbe, de családtag pl postán dolgozik ablakban, ő is mesélt ilyet kollegái közül. Szóval nem csak az "alja segííjes" emberek csinálnak ilyet.
Normális helyen nyilván tolerálnak pàr napot, de ha a főnök sok ilyenbe fut bele, akkor persze, hogy figyelmeztető jelnek veszi.
En meg probaidö alatt orditast kaptam betanitas helyett amugy hogy több penzt kell hozni különben kirug(olyasmi volt mint a biztositas a munkam).
En csak lestem hogy ez egy idegbeteg vagy minek ordit? Aztan rajöttem hogy velem statuàlta csak hogy gözerövel dolgozzon a többi. En full hülyének neztem akkor a fönököt mivel amugy nem vagyok fejre esett hanem alapvetöen talpra esett vagyok nem voltam megijedve a munkatol csak elsö hetekben döcögösen ment. Igy bukott egy jo munkaeröt. Hat ö tudja..
„ha már most nem lehet a dolgozóra számítani, mi lesz később?”
Mert ugyebár a betegségről a dolgozó tehet:)
Azért orvosként vicces ezeket a válaszokat olvasni. Én öt éve dolgozom és eddig egyetlen napot nem voltam táppénzen. Vannak betegségek pl. influenza, vagy hasmenés-hányós történetek amivel valóban otthon kell maradni, de a tipikus magyar beteg kettőt köhint és már táppénzen van... Egy náthával lazán lehet dolgozni, csak venni kell szájmaszkot. Próbaidő alatt meg szépen menjen be, mutassa meg magát a főnöknek, ha valaki beteg az látszik, és haza lesz küldve pont a főnök által.
Ó és beteghez munkahely kérésére nem megyünk ki vagy ha mégis, akkor az nagyon kövér számla lesz a cégnek.
7-es.
Az aki üvöltve, másokat félelemben tartva akar motiválni jó munkára az pont az ellenkező hatást éri el és pont hogy alkalmatlan vezetőnek. Ami ilyenkor történik hogy aki tud - mint te - az lelép.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!