A dolgozó emberek egy része miért sopánkodik állandóan?
Mi az, ami miatt egyesek egy tragédiának élik meg, hogy felnőttek, öneltartóak, munkába kell járni?
Leggyakrabban az olyan kérdéseknél találkozni ezzel, mikor egyetemisták egymás közt beszélnek arról hogy mennyi szopatás, rendszer szintű szívás van az egyetemen, és megérkezik a munkavállaló XY, aki elsüti a "Tudnád milyen lesz a felnőtt, munkába járós élet!".
Miért, milyen lesz?
Lesz egy heti fix ritmusa az életemnek? Hűűűűha, hát ez borzalmas!!! Tökre vissza fogom sírni hogy szorgalmi időszakok-vizsgaidőszakok és 60 napos nyári szünetek váltogassák egymást totál rendszertelen életvitellel.
Lesz egy fix munkahelyem, jól körülhatárolható feladatkörrel, jól megismerhető kollégákkal?
Hű, de rossz ez már csak belegondolva is!
Sokkal jobb az, ami most van. 4 havonta változó tanárok, össze vissza hallgatók, akikkel csak név szerint ismerjük egymást, össze vissza mászkálni a városban, mert lehet hogy két félév múlva tök máshol lesz a legtöbb órád.
Pénzt kapni minden hónap 5-én vagy 10-én a munkádért?
Ugyan, hallani se akarok erről. Sokkal jobb minden félév végén a havi 12 ezer forint egyetemi szoctámot megigényelgetni, hogy kijöjjek az albérleti szobámmal.
Szóval miért is olyan rossz ez a "munkába járós" élet?
Ha érintettnek érzed magadat, akkor kérlek írd le, mi volt mondjuk veled ezen a múlt héten, amitől olyan borzalmasan rosszul érezted magadat munkahelyen, és visszasírod az iskolapadot (ha jártál egyetemre akkor az egyetemet).
Egyedül tényleg azt tudom max elképzelni, hogy az illető a munkájával nincs megelégedve.
De könyörgöm, ez nem a felnőtt, munka alapó élet hibája, hanem hogy neki nincs jó munkahelye.
Mintha szabályszerűség lenne utálni azt ami a melód... (nyilván nem az)
válasza:Na majd inkább a legnagyobb bajok ezek lesznek:
Oké 4 orára jelentünk netto 90.000 de 8-12&es minsennapi munka és a többi feketén. A táppénz igy 300ft/óra lesz ha beteg vagy és még TB-t se fizet minden második melohely HA felsö foku végzettség és iroda HA csak egy érettségi v szakmai közép melo.
És körülményes kölcsön felvétel majd ha nyugdijas éceidre gondolsz akkornyugdij elött bejelenrenek három évig jol h ne pusztulj meg
De kölcsönnél is három honap olyan összeg utalása ami pont jo a kölxsönhöz de abbol a különbözetet vissza utalod.
De ha már rly beteg vagy és távolléti dij 250-300 betto / óra akkor kb éhen is fogst halni
Ha multinál helyezkedsz az fixen bejelent tb-d is lesz DE a munkaerö hiányában 3 ember munkáját végzed VÉGZETTSÉGTŐL FÜGGETLENÜL
Dolgoztam egybefüggően 8 hónapot GLS csomagelosztó üzemben.
Magántanuló voltam, a középiskolás anyag ló#sz, ezért minimális tanulással meglettek a félévi vizsgák, és az érettségik is (nem gyötörtem hülyére magamat, TTK szakok túlnyomó része 280-350 pont közt mozog).
Szóval magántanulóként megtehettem.
(nem megyek bele, családi okok miatt kellett is, mert 18 éves korom óta kvázi öneltartó vagyok, de ez a szó rossz szerintem, mert az hogy állami csöcsön lógok részben, az nem öneltartás... Mindegy.)
Annak ellenére, hogy utáltam a baltával faragott, hasítottfa agyú munkatársakat, ennek ellenére ez volt az életem egyik legegészségesebb időszaka.
Délután 3 óra 30-kor tudtam hogy indulás van, és menni kell. Addig szépen összekészítettem a doboz kajámat, felvettem a munkanadrágot, és a munkacipőt is.
Kiértem 3 óra 50 körül, elindult a kisbusz 4-kor. 4:30-tól meg ment a munka saccper éjfélig, ünnepek alatt azonban néha éjjel 2-ig is.
saccper a 8 óra mindennap megvolt minimum.
Kb ugyanakkor le tudtam feküdni aludni, és jött a holnap.
Ez ment 8 hónapig.
És ha a munkahelyi légkör nem olyan lett volna amilyen, még azt is mondanáém hogy szerettem.
De a rendezettség, kimértség, kiszámíthatóságot mindenképp szerettem.
válasza:Különbözünk.
Van aki a rendszert, van aki a rendszertelenséget szereti.
Van aki az előbbit, van aki az utóbbi éli meg nagyobb szabadságnak, mint ahogy mindegyikünk háttere is más és más.
válasza:Én is azt szerettem volna még hozzátenni, amit az előttem szóló (vagy mire írok, már nem előttem :P).
Lehet, hogy Te jobban tűröd a monotóniát, jobban szereted, ha tehetsz-vehetsz egy munkahelyen és ugyebár szereted a rendszerességet.
Engem a rendszeresség már önmagában fáraszt. Az ad-hoc-ot se szeretem, de azt pl. imádtam, amikor egyik nap 8-tól 11:20-ig voltam egyetemen, másik nap 9:50-től mittudomén meddig, harmadik nap 11:40-től... lehet előre tudni, mégse egyhangú volt.
Szeretem, ha mindig máskor fekhetek - úgyse ugyanakkor álmodosom el!
A munkahelyeken általában unom, amit csinálni kell, ellenben nem kell félteni, hogy otthon elfoglaljam magam.
Tanulni pedig nagyon szeretek, ciki-nem ciki, megszokott-nem megszokott.
Tehát igen, különbözőek vagyunk. :)
válasza: válasza: válasza:Egyetértek. Engem is egész gyerekkoromban riogattak, hogy "majd ha dolgozol...." féltem is tőle először, majd láss csodát, amint elkezdtem dolgozni, milliószor könnyebb és rendezettebb lett az életem, pénzt kapok azért hogy ugyanúgy bemegyek valahova és azt csinálom amit más mond (nem még nekem kell ezért fizetni), van szabadság, nincsenek vizsgák, felnőtt emberként kezelnek mások, olyan "állandóbb" az egész, nem egy káosz az életem, stb IMÁDOM!
Ha ütnének, se mennék vissza az iskolapadba.
Csak pozitív irányba változott az életem, mióta suli helyett dolgozok. Én se értem a sok fanyalgót.
válasza:#17 vagyok
Még annyit tennék hozzá, hogy a fizum nem egy "hűha", nagyjából az átlagbér környékén van. Párommal élünk ketten, ő is ugyanannyit keres mint én, ennyiből már simán megélünk és jut némi extrára is.
Szóval nem értek egyet azzal, hogy csak az élvezi a munkát, aki szülőkkel él. :)
válasza:16#
Szerintem kevés az a fiatal, aki elsőre beletrafál abba, hogy mi az a végzettség, amivel élete végéig foglalkozni akar. Becsülendő, hogy a felismerésed ellenére legalább befejezted az egyetemet és még becsülendőbb, hogy van benned bátorság újrakezdeni.
Pont most államvizsgázok ismét. Én mondjuk csak egy diplomára épülő két éves képzést csináltam felnőtt fejjel, esti tagozaton munka mellett, de bizton állíthatom, hogy ez kőkemény menet lesz! Viszont minden perce megéri, mert már sokkal tudatosabban csinálja az ember, mint korábban. Szóval hajrá és ne bánd, hogy eltoltad. :) Csak akarat kérdése és sínen leszel!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!