A felnőtt dolgozó emberek hogyan bírják azt, hogy állandóan gondjaik vannak, állandóan felelősek valamiért?

Úgy gondolod nem bírod a nyomást??Aki élve kibír egy gimit az már mindent kibír utána!

A felnőttek úgy bírják ki,hogy ha gondjuk van akkor megoldják.Ha felelősek valamiért akkor gondoskodnak róla,hogy meg legyen csinálva.Legalábbis a becsületes fajta.És tény hogy ez nem mindig könnyű,de ja idővel hozzászoknak.

Én a nyelvvizsgától való félelmemen úgy lettem úrrá,hogy mindig mikor eszembe jutott,hogy jaj mi lesz ha majd nyelvvizsgán ott állok kukán és semmi nem fog az eszembe jutni,és a vizsgáztató hülyének fog tartani,akkor annyit mondtam magamnak,hogy én ezt magamnak csinálom nem a vizsgabiztosnak,nem érdekel a ha hülyének néz,mert ez rólam és az én életemről szól...innentől már nem parázok soha

én is féltem a munkától :) pont ma van 1 éve, hogy elkezdtem dolgozni :) nem is kis dolgokat kaptam azonnal a nyakamba, most is elég nagy felelősség van rajtam, de nem zavar megoldom :) nincs lehetetlen :) 3 szakmám van, 86 91 98%-os szakvizsgával szóval annyira hülye csak nem vagyok, hogy elbaxak mindent :D szóval a munkahelyi nyomás letudva :) még a lehetetlen határidők ellenére is :)

21F

Vannak normális tanárok, és vannak normális, emberi mukahelyek :)

Én sokkal többet stresszeltem általánosban vagy gimiben, egyetemen már nem érdekelt, munkahelyen meg pláne nem :)

Nyugi, fel a fejjel, tessék egy zene, amit neked szántak:

https://www.youtube.com/watch?v=5giWfpANMac

Én nem bírom. :)

Én már a sulit sem bírtam, az általánost még kijártam, mert akkor még gyerek voltam, és volt tűrőképességem. Aztán 14 évesen valami megváltozott. Elindultam a felnőtté válás útján, és úgy tűnik nálam a felnőtt lét a totális szabadság vágyat és annak keresését jelenti. Minden iskolát otthagytam, minden munkahelyet is. Eléggé kétségbe voltam esve néha. Azóta megoldottam: kerestem egy olyan munkahelyet, ahová elég a 8 általános, és semmit sem kell csinálni egész nap, csak ott lenni. Van egy lakókocsi, tv, számítógép, azt csinálok, amit akarok.

32F

rosszul.

idegösszeroppanást kapnak, lebetegednek. az átlag magyar életkor alatta is van az európainak.

az emberek legalább50%a tapasztalt már valamilyen hátrányos megkülönböztetést, tehát a tiszteletlen viselkedés már nem is lényeges dolog egy főnöktől.

az emberek többsége így él. egy robot és zombi létezés közötti színvonalon, folyamatos stressz, boldogtalanság, magány, betegség stb társaságában. aki kicsit értelmesebb, ezért nem szül ide gyereket.

ha jó diplomád vna és letetted a nyelvvizsgát, külföldi munkát keress, pl németország, anglia, ott jobb a helyzet.

Felnőtt dolgozó ember vagyok. (27N)

Én remekül, jó a képzettségem, sikeres vagyok a szakmámban, az életemben. Gond nélkül fizetem a számláimat, a szüleim is segítenek, ha kell, mindig mögöttem állnak. Van egy párom már évek óta, vannak jó barátaim. Felmondhatok csak úgy, mert bp-i vagyok és keresettek a diplomáim.:)

Utazgathatok csak úgy, mert a mostani munkám a hobbim egyben, és lehet kérni akár több hónap fizetett szabit is, pl. megyek egy hónapra az USA-ba nemsoká.:)

Figyelj, az élet első szabálya az, hogy ne légy lúzer! Te egy képzetlen, 0 Ft-ot kereső, magányos, változtatni nem tudó és nem akaró, buta embert írsz le. Ettől ne félj, nem fogsz ilyenné válni! Csak ha akarsz...

Szóval a tanácsom: jól fizető végzettség, de nagyon szeresd is a munkád, amit választasz, mert életed jelentős részében a munkahelyeden vagy. A kapcsolat szerintem nem annyira fontos, de jó, ha van. Óvd a családi és baráti kapcsolataid és kell egy kis szerencse is!:)

az élet főképp szerencse és nem akarás kérdése.

ha pl a kérdezővel nem foglalkoznak a szülei, akkor valami olyan szakot választ, aminek se haszna, se nem szereti, és onnantól kezdve belekerül a szegénységi örvénybe.

vannak szülők akik segíteni sem tudják a gyereket, sőt...