Miért van ez még mindig így?

Miért nem tűnik végre el az a begyöpösödött, ostoba hozzáállás/gondolkodás, hogy "a főnöknek mindig igaza van", "a főnököt tisztelni kell, mert hát főnök" (akkor is, ha a tetteivel megvetésre ad okot), "a munkahelyen nem szabad viccelődni, ez egy komoly dolog", "nem szabad ellentmondani a főnöknek, akkor se, ha a döntéseivel/elvárásaival árt a munkavállalóknak, mert hát jaj mi lesz" stb. Napestig tudnám sorolni az efféle mondatokat.

Fiatal munkavállalóként iszonyúan nehéz ez így, főleg, mivel pont ilyen begyöpösödöttekkel vagyok körbevéve. Pedig ha mindenki összefogna, simán lehetne pozitív változásokat elérni, de mindenki retteg. Jó lenne felfogni végre, hogy a főnök nem valami felettünk álló istenség, hanem ugyanolyan ember, mint mi. És nem mondhatja meg mindenben, hogy mit csináljunk, főleg, ha az a személyes térre, tárgyakra és időre vonatkozik.

Vajon eltűnik valaha ez a hozzáállás a munkahelyekről?