Felmondanál és ülnél otthon a télen, ha megtehetnéd?

Ha felmondáson gondolkodsz,ne vedd ki a 13 szabadnapot.

Nem,nem mondanék fel.

Én ha a helyedben lennék inkább maradnék, de már most elkezdenék nézelődni olyan hely után, ahol szívesen dolgoznék. Ennyi időkihagyás után sokkal rosszabb visszamenni és mivel kényelmesebb lesz, lehet tovább húzod a "van még pénzem" alapon. Nem akarnám felélni a tartalékaim, ha már egyszer összeszedtem azért mert nem tetszik a munkahelyem. Akkor felesleges szívás volt. Meg am is. Tegyük fel eldöntötted, hogy elmész dolgozni valahová, de mondjuk csak hónapokkal később jön össze egy állás. Akkor még többet élsz fel, sőt lehet az összeset is. Én ezt nem akarnám.

De ha neked lelkileg szükséged van erre tedd meg. Az az első h érzed magad a bőrödben a pénz ez esetben csak másodlagos. :)

Te tudhatod, hogy megéri-e, vagy sem.

Ha viszont igyis-úgyis otthagyod ezt a helyet, akkor talán reális, ha 1-2 hónapot kihagysz utána.

Igen.

Egészségügyi okok miatt rossz munkám van, utálom az állásomat.

Soha nem lehet belőlem senki... Csak egy betegség miatt...

Szia!

Én ugyanebben a cipőben jártam. :) Az egyetemi éveim alatt végig dolgoztam, mert a szüleim nem tudtak segíteni. Amint végeztem elkezdtem dolgozni, de a munkahelyemen tavaly november óta minden elkezdett megváltozni: lecserélték a vezetőséget, kirúgdostak embereket, egyre több munka lett, egyre kevesebb megbecsülés. Már január óta töprengtem, hogy felmondok, elegem volt, de mindig úgy voltam vele, hogy kihúzom a következő hónapig, na még a következő hónapig és így tovább. Végül májusban egy nevetséges összegű béremelést ajánlott az új felettesem "kompenzálva a sok plusz munkát" és még hozzátette, hogy új feladatokat szán nekem a régiek mellé. Na ekkor mondtam azt, hogy elég volt. Elfáradtam. Az egyetem mellett dolgoztam, tanultam, utána rögtön munkába álltam, végül mikor már tudtam is volna élvezni az életet, mert kerestem eleget, akkor nem tudtam kihasználni, hisz a kevéske 21 nap szabimból semmire sem futotta, sőt sokszor a sok munkára hivatkozva pár napnál hosszabb szabira el sem engedtek. Én ugyan albérletben lakom a párommal, de van annyi megtakarításom, hogy fedezze a költségeimet. Szerintem ezt mindenki maga tudja eldönteni mire futja :) Én nyáron szívesebben vagyok munka nélkül, az eddigi röpke 1,5 hónap alatt jártam nyelvtanfolyamra, mely régi vágyam volt, végre kertészkedhettem itthon kicsit, gyönyörű virágok borítják a kertünket. :) Jártam külföldön egy pár napos nyaraláson és a jövő héten megyek egy hosszabb tengerparti nyaralásra. De persze van aki a telet részesíti előnyben, én a nyarakat mindig jobban ki tudtam használni. Szerintem ha megteheted és nagyon eleged van a munkahelyeddel, akkor mindenképp megéri egy kicsit lazítani és pihenni én sokkal nyugodtabb és kipihentebb vagyok azóta. A rokonok, barátok szerint sokkal kisimultabb az arcom és visszatért belém az élet színe. Most lassan kezdek eljutni oda, hogy kezd hiányozni az, hogy felkeljek és dolgozzak, csináljak valamit, azaz a munka világa. Épp ide akartam eljutni, hogy ezt érezzem, hogy nem gyűlölöm és a hátam közepére sem kívánom, hanem hiányozzon, hisz így újra lelkesen belevethetem majd magam valahol a munkába.

Tehát aki azt írta, hogy a hosszú kihagyás után rosszabb lesz visszamenni, az szerintem butaságot írt. Nekem tavaly a pár napos karácsony-szilveszter után is meglehetősen rossz volt visszamenni dolgozni, mivel gyűlöltem már az egész közeget. Úgy gondolom, hogy ha valaki nem érzi magát jól valahol, akkor felesleges ott tengődnie és önkínzást alkalmaznia, pláne ha megteheti. Úgyhogy szerintem hajrá és élvezd ki a pihenést.