Ti hogyan önnállósodtatok?
A célom az, hogy egy éven belül munkahelyem és albérletem legyen, azért hogy ne függjek senki mástól.
Ez így gondolatban egyszerűnek tűnik, de sok olyan másik dolog van, ami hátráltat, és elbizonytalanít. Nem akarok például olyam helyen dolgozni, amit nem élvezek. Most érettségin vagyok, egy évem van vissza (2éves). Ezt azért kezdtem el, hogy az érettségivel továbbtanulhassak. Viszont egyre inkább elvesztem a motivációm e felé, és egy jobban érzem, hogy teljes életmódváltás kell nekem.
Vacilálok, hogy maradjak, vagy menjek. Ha megyek, akkor hogyan kezdjek bele, hogyan vészeljem át a kríziseket, hogyan maradhatok állandó dolgozó a munkahelyen, stb. (Tavaly kétszer voltam 3 hetet dolgozni, egyik helyen se alkalmaztak tovább. Raktáros, és rakodómunkás voltam.(a szakmám eladó, szeretem is valamennyire, csak felvenni nem akarnak sehova))
Be voltam pánikolva előtte egy évvel, mint az atom. Nem viccelek, pszichiáter kezelt, delressziós voltam, több öngyilkossági kísérletem volt, úgy összeomlottam.
Aztán elkezdtem megélni a dolgokat egyedül, amiktől halálosan féltem és láttam, meg tudok mindent oldani. Nincs az a gond, amire ne lenne megoldás vagy ne lehetne átvészelni, megtanultam.
Anyagilag meg; diploma után munkába álltam. Először csak megragadtam az első lehetőséget (gyorsétterem majd bolt), utána keresgéltem ügyfélszolgálati állást. :-)
Elszálltak az albérlet árak, szól az újságcikkben az író...
Érdemes azért dolgozni, hogy oda fizess minden pénzt? Kilátástalan. Csajnak mit mondasz? "Bebeee, van egy albérletem..."
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!