Miért jut valakinek egész életében magány?

Régebben azt gondoltam hogy idővel változni fog, és normális életem lesz. De nem tudok barátok találni, meg ismerkedni sem. Nagyon magányos, pedig jó lenne ha tudnék kivel találkozni időnként, meg persze ha lenne párom akit szerethetek. Próbálkozom neten ismerkedni, de semmi nem jön össze évek óta.

Úgy érzem hogy nekem az élet direk nem akarja azt hogy jól érezzem magam, szerintem nekem ezt a magányt adta, mert nem tudok változtatni. Amúgy régebben nem zavart ez nagyon jól elvoltam egyedül is, de mostanában már zavar, hogy szabadidőmben állandóan egyedül vagyok. Ha lenne barátnőm akkor már sokkal jobb helyzetben lennék.

Miért jut valakinek ilyen szomorú élet? Ennél már csak az a rosszabb ha valakinek olyan betegsége van ami megnehezíti a mindennapjait.