Felemészt a rosszindulat, a magány. Nem érzem erősnek magam, szerintetek, ez lenne a helyes megoldás?

Van értelme bármi másat tanácsolni itt? Úgy látszik a depressziód közepén már eldöntötted ebben a topikban, hogy mit akarsz tenni.

Ha esetleg lesz egy kevésbé depressziós napod, nézz vissza ide és olvasd megint végig, amit írtál.

,,...szerintetek, ez lenne a helyes megoldás?''

Nem.

Forduljon segítségért! Akárkihez. Vannak segélyvonalak. Beszéljen egy ismerősével. Szakember is segíthet. Vannak lehetőségei.

Nyugodtan írjon privátban, ha nincs kivel beszélnie.

Egyik ismerősömet 3 hónapnyi csoport-terpiára "ítélték" a pszichiátrián, ő is hasonló lelkiállapotban kezdte. Mostanság fog letelni a 3 hónap. Azt nem mondom, hogy csontra-koppra meggyógyult, de szemmel látható a javulás és nagyon szerette is a terápiát pedig férfiból van.

Ő is kilátástalannak érezte a harcot, mostmár legalább megtapasztalta hogy milyen a javulás.

Sajnos mi itt nem tudunk szakszerű segítséget nyújtani, de tényleg mindenképp keress szaksegítséget.

És csak hogy tudd: az a lelkiállapot, amiben vagy, azt nagyon-nagyon sok ember megismeri legalább egyszer élete során. És amikor kijön belőle, akkor visszanézve csak örül, hogy nem halt meg. (Én is többek között, csak mondom.)

Lelkisegély szolgálatot keress fel mindenképp, de ha pszichiátriára lenne szükség, azt is válald bátran. Itt a gyakorin semmi mást nem tudunk mondani úgyse.

A randi majd ráér jövőre ilyenkor, vagy két év múlva. Most nem annak van itt az ideje. De majd annak is eljön.