Az mennyire normális, hogy a magány miatt úgy érzem magamat, mintha a legenda vagyokba lennék?

ne aggodj, 1-2 ev es majd a hangok a fejedben beszelgetni fognak veled :DD

Ha párod nincs is most, barátaid csak vannak nem? Közös programok?

Nézz meg egy horrorfilmet éjszaka egyedül, máris nem fogod egyedül érezni magad.

Ismerős, de én nem tudok ismerkedni meg ilyenek soha nem is volt senkim..

Utolsó hozzászóló. Azt is lehet tanulni, csak erőt kell venni magadon. Ha meg kudarc ér, le kell porolni magad és újra megpróbálni.

7-es ez nálam már nem opció.. Feladtam.

Nem hiszem, hogy 100 éves lennél, hogy fel kéne adni. Akkor már fel lehet, de neked is egy lövésed van, és az az egy életed, ami van. Ha vágysz rá ne cseszd el.

Tudod én arra vágyok hogy legyen mellettem valaki aki megölel szeret, nem fiuzgatott nem úgy öltözik mint ez a rengeteg netes snapes szemét.. Igen 18 vagyok de elvárásaim vannak rohadtul szét vagyok esve nincs semmim és senkim, ahogy életcélom és élet értelmem se.. Ahogy mondod, nekem az lett volna a célom hülyeség vagy nem, hogy legyen mellettem valaki akitől függök aki mellettem áll, de ez nekem nem lehetséges, csak a csalódás és a magány van az életembe. Szóval kösz, de kihagyom. És ha most esélyem lenne arra az egy lövésre, szó nélkül megtenném hogy végre vége legyen ennek a szenvedésnek