Normális, hogy mióta anyám krónikusan súlyos beteg azóta egyáltalán nem érdekelnek a lányok?

Eddig se volt barátnőm, de azért megnéztem őket, mert volt bennem némi libidó és érzelem, de az utóbbi időben teljesen elhidegültem. Úgy érzem, hogy senkihez semmi közöm, nem érdekel senki, a tanulmányaimat is le****om és nem is tudok a szakdogámra se koncentrálni. Semmi nem érdekel. Alig van órám, délben felkelek, anyámra ránézek óránként, nézek ki a fejemből miközben görgetem az oldalakat a neten és eltelnek a napok.