18. szülinap barátok nélkül?

Boldog születésnapot!

Én dolgoztam a 18. születésnapomon. Meg se lett tartva. Hasonlót éreztem mint te. Mindenki kapott 18 karikás szalagokat, meg mindenféle ajándékot+ torta. Én meg kb. semmit se.

18/L

Én is így voltam, és így vagyok, 22 évesen is.

f

A kérdés: neked most a szülinapi felhajtás hiánya esik igazán rosszul, vagy az igaz barátság hiánya?

Mert szerintem (bár erről mindenki másképp vélekedik, nem vagyunk egyformák...) a születésnap sem olyan hú, de nagy esemény, amiért hét országra szóló mulatságot kéne csapni. Tudom, mostanában az a divat, hogy csináljunk minél nagyobb felhajtást, már 8 évesen is tudja az egész környék, hogy születésnapunk van, és tartsunk akkora bulit, amihez képest egy diplomaosztó is eltörpül...

Hát nem tudom... én ezzel nem tudok azonosulni. Nekem a születésnap egy személyes dolog. Persze, tök jól esik, ha a család, meg a közelibb ismerősök, barátok felköszöntenek, de ennyi, és nem több.

Egyébként a 18. életév is erősen túl van misztifikálva. Igen, jogilag ez egy hatalmas lépés, de ha jobban belegondolsz, szinte semmi nem fog változni. Ugyanúgy szüleiddel laksz, iskolába jársz, tanulsz, és ugyanolyan tini vagy, mint egy héttel ezelőtt, amikor még "csak" 17 voltál. Annyi, hogy legálisan vehetsz piát meg cigit, és a bátyád (tudom, hogy nincs, de a példa kedvéért...) nélkül is feladhatsz tippmixet, de ennyi a különbség. Még az ellenőrződet is ugyanúgy alá kell írni a szüleidnek, mint ha kiskorú lennél. Szóval nagyon-nagyon túl van gondolva ez az egész szülinapi, meg 18 éves dolog.

Szerintem igazából inkább az zavar, hogy nincs olyan ember, aki hozzád igazán közel áll... :/

19 vagyok és soha egy darab születés napom sem volt megünnepelve barátokkal. Itthon szüleimmel volt csak az összes, eleve kis család vagyunk, még a mamámék vannak és kb ennyi. 19 születésnapi bulimból egy kezemen meg tudom számolni hányan voltak jelen!

Barátokkal meg soha nem ünnepeltük. Eleve kevés barátom van meg nekem ezekből kialakulva nem nagyon számít a születés napom mint esemény. Soha nem volt felhajtás, alig köszöntöt fel valaki, mindig csak ilyen csendes jaj de jó hűha de öreg vagy stb. De igaziból soha senkit nem érdekeltem. Ez ilyen. Nem mondom azt nem örültem volna ha másképpen alakul de már késő bánat és nem is rajtam múlt szerintem... Barátnőm meg nincs akit talán még érdekelne és meglepne valamivel (mert barátoktól soha nem kaptam még ajándékot bezzeg én vettem nekik namindegy) szóval az az utolsó reményem, hogy bármilyen szülinapi élményem meglegyen. Csak remélem nem lesz késő és nem a 70. et fogom "először" ünnepelni