Miért van az hogy valakinek magányos élet jut?
Sosem voltak barátaim, mindig egyedül voltam. Régebben hiába próbáltam barátkozni, senki nem foglalkozott velem, aztán elfogadtam hogy egyedül vagyok. De nagyon unalmas így az élet. Barátnőm sem volt. Valószinüleg nem is lesz, mert ismerkedni sem tudok.
Nagyon zavar hogy ennyire egyedül vagyok, de nem tudok mit csinálni hogy változzon ez.
Miért érdemel valaki ilyen életet?
22 éves vagyok.
Bennem is ugyanez a kérdés fogalmazódott meg pár hónapja..Úgy érzem, valamiért arra vagyok kárhoztatva, hogy magányosan éljem le az életem, anélkül, hogy bárki is szeretne.:/
Ja és amúgy undorítóak az előző válaszolók. Ha egy lány ír arról, hogy nincsenek barátai és magányos, mindenki ugrik, hogy "jajj, én szívesen ismerkedek veled, biztos másokkal van baj, nem veled!!!", ha viszont egy férfi, mindenki annyit mond, hogy "oszt? Mit picsogsz?" Akinek ennyi hozzáfűznivalója van valakinek a problémájához, mi a rákért válaszol?
Na most megyek is gyorsan ismerkedni, be kell pótolnom ezt a 2 percnyi kiesett időt, amíg megírtam ezt a picsogós választ :sss
20l
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!