Mit ajánlanátok "ismerkedésre" ilyen embereknek?
Arra vagyok kíváncsi, hogy aki nem közösségi, hanem egy inkább "magánakvaló" (magányos/nem a többszáz facebookos kis ismerőseivel elfoglalt) nem közösségi, nem instagramon élő lányt keres, viszont kifejezetten ismerkedésre nem vevő, az hol "próbálkozzon" ilyen lányt találni? Nem nagyon stílusom a korombeliek viselkedés/trendisége és én is visszahúzódóbb magányos srác vagyok, így én is hozzám hasonló (a depresszió miatt velem megértő) lányt szeretnék. Igaz hogy nem csak "barátkozni" szeretnék, de nekem az ilyen társkereső meg kifejezetten ismerkedés céllal dumálgatás kicsit erőltetett. Mit gondoltok, ha GYK-n se nagyon látok ilyen lányokat, hol lehet esély interneten még hasonló emberekkel beszélni? (14-18 között mondjuk?)
Köszi a válaszokat előre is, főleg annak aki még tud kultúráltan válaszolni.
Először is, ha úgy vesszük nincsenek szüleim, nincs családom. Tudom hogy nehezebb lesz, de hidd el ha minden terv szerint megy, én már egy évet sem fogok élni.
Az a baj hogy senki se ért meg. Nekem ez az egyetlen egy vágyam/boldogságom lenne. Más dolgok nem kötnek le, nem érdekelnek. Egyedül meg minek/miért éljek? Semmi értelme nincs élni ha valaki boldogtalan egész életébe, nincs kivel menni akárhova nincs kit megölelni nincs akire számíthatsz és tudod hogy szeret egész nap. Erről ennyit.. Én nem látok már más kiutat sajnos. pszichológus meg eleve is felejtős, megnyílni nem tudnék neki se. Ahogy egy lányhoz se tudnék odamenni semmit beszélni, főleg nem
"Szia, volt már barátod?
-igen
Akkor semmi bocsi"
Felejtős.. Egyedül neten lenne esélyem olyan lányt keresni aki nem a snapen éli az életét meg közösségbe, hanem otthon van egyedül elfogadó stb.. De látod hogy max a csodára várhatok. Itt már nincs mit tenni sajnos. Ezzel elkéstem pár évet. A napokba leszek 18, 14-18 között meg már manapság hol találsz olyan lányt, aki nem volt előttem xy mennyiségű sráccal, és pont megfelelne nekem is, főleg én is neki? Sehol. Szerintem már nincs értelme erről beszélni, mert az én életem felejtős, az én életem már akkor egy felesleges értelmetlen semmi volt amikor sajnálatos módon élve kellett megszületnem.. Amit minden egyes nap bánok..
Azért köszi a normális válaszokat, ti megpróbáltátok, amit köszönök nektek (máraki jó indulattal írt)
Szerintem te nagyon unatkozol. Takarodj vissza az oktatásba inkább! Mi az, hogy 17 évesen nem jársz suliba? Mi a franc bajod van?
Vagy ha más nem, akkor iratkozz be egy csajos OKJ-ra, aztán ott ismerkedhetsz végre...
14-es és majd a pszichológus megváltoztat vagy előhúz nekem egy pont nekem való lányt, mi? :D Kihagyom köszi.
Egyébként szinte biztos hogy van olyan lány amilyet én keresek, és biztos lenne valami ami még lefoglal, de nem találtam meg. és valószínűleg nem is fogom.
Köszi aki tényleg segíteni akart.. De én feladtam.
Nekem erre az életre már nincs szükségem, csak a magány meg a boldogtalanság van itt, ez már nekem nem kell.
Remélem másoknak tudtok segíteni majd, remélhetlőeg nekik nem a szeretet lesz az élet értelme amit nem kapnak meg
Jófej vagy köszi a segítséget. Én egyrészt azért nem akarok megváltozni, és lenni ilyen társaság kedvelő, mert nem társaságra, hanem egy valakire van szükségem. Ahogy pedig magamat ismerem ha valami csoda folytán lenne egy barátnőm a halálos féltékenységemmel egy fiuval se engedném el de még chatelni se, nekem rossz lenne, nem akarok csalódást.
Másfelől mivel most leszek 18 ezért már semmi bajövő pénz nem lesz, ami azt jelenti hogy marad pár ezer forint kettőnknek kajára. És evésbe se vagyok valami jó, étkezési zavarom van alig eszem meg valamit.
Kedves kérdező, én értem a problémádat és elhiszem, hogy nehéz Neked, de ne haragudj, mégis mit vársz? Feldobtak neked néhány ötletet, mindegyikre előhúztál egy kifogást. Lehet, hogy érdemes megpróbálni valamelyiket, vagy hasonlókon gondolkozni.
Sajnálom, hogy depressziós vagy, de szerintem ennyi idősen ennek ellenére még nem érdemes ilyeneket kijelenteni: "Erről ennyit.. Én nem látok már más kiutat sajnos." "Én már feladtam". Kicsit túlzásnak tartom ezt. Tizenhét éves vagy, jó esetben az életed negyedét sem élted még le, nem hiszem el, hogy olyan helyzeted van, amin ne lehetne változtatni erőfeszítéssel. Nem mintha én sokkal idősebb lennék, de talán ennyi élettapasztalatom már van, hogy ezt leírhassam.
Egyébként én is hasonló helyzetben vagyok, abban az értelemben, hogy szintén rosszul érzem magam egyedül, régen volt kapcsolatom és kellemetlen vége lett. Azóta én is fokozatosan befelé fordultam, nem szeretek annyira emberek közé menni, viszont tudom hogy ha változást szeretnék akkor muszáj kimozdulnom. Nekem is nehezemre esik ismerkedni, közös témát találni.
Szerintem fejezd be az önsajnálatot és próbálj meg csinálni is valamit, akkor is ha elsőre rossz ötletnek tűnik. Én is ezen vagyok. Nem akartalak megsérteni, de szerintem elég rossz úton haladsz.
18f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!