Úgy érzem egyedül a BMW-m segített leküzdeni, hogy nem voltam elég jó senkinek, szerinted is?

Mikor a második lány (16) az életemben akibe belestem közölte: " Más vagy, mint akivel először táncoltam, én nem akartam soha tőlem semmit csak egy utolsó táncot, és úgy is lesz más barátnőd, engem ne hívjál ne zaklass.

Hosszas két hónapos szívtörő depresszióba süllyedtem, nem tudtam a munkámra koncentrálni, csak őt akartam és senki mást. A főnökeim voltak az egyedüliek akik segítettek és mondták, láttad azt a metál fekete 3-as bmw-t a kereskedésben? - válaszoltam igen, miért nem veszed meg magadnak, hídd el segíteni fog, nekem is segített a 5-ös mikor elváltam.

Én csak fél mosollyal az arcomon bólogattam és mondtam, nem tudom. Azt a pénz házra tettem félre és az közös életünkre a barátnőmmel.

Munka után beleültem és egyből beleszerettem a vajbőr kárpitba a sportos de kényelmes ülésbe. A hangzás az elegancia, a lámpák, a dizájn.

A kint lévő tesztautóval mentem egy kört és uhhh, jó érzéssel töltöttel.

Az autó megvétele után, a facebookon végigposztoltam mim van és bevallom nagyon örültem neki és annyi gratulációt és like-ot kaptam, hogy na.

2 perc nem telt el és ez a céda is odaírta a kép alá ez az enyém lett volna, egyből beszóltam neki, rá b asztál babám, mert ez a közös életünk lett volna de neked a Fe ri 10cm-es fa sza kellett meg a csöves citroenje.

Töröltem őt és mindenét, később felhívott telefonon, hogy mit képzelek magamról és nem tehetem ezt vele, megszégyenítettem őt....

- kérdem én mivel? a saját pénzemmel amiből azt vettem amit mindig is akartam és nem gucci, meg luis retkere vertem el neki

Erre egy büdös fill ér baxo retek lettem én, aki eltartotta 8 hónapig.

Még most is fogom a fejem, hogy jó hogy nem vettük meg közösen azt a házat amire rá akart beszélni .