Hogyan tudnám leküzdeni a félelmeimet? (biciklizés)

Az egyetlen sport, amit szeretek űzni, az a kerékpározás. Elég gyors tempóban, napi 20-30 kilométereket le tudok tekerni, anélkül, hogy unnám, vagy fáradnék. (Ezt nem menősködésből írom, hanem azért, mert minden más mozgást rühellek). Mindig egyedül szoktam biciklizni, ráadásul a legtöbbször a gátakon, vagy egyéb, kihalt területeken, ahol kilométerekre nincsen senki. Ennek oka az, hogy igazából csak ott kint érzem jól magam.

Ez hosszú évekig gond nélkül ment, viszont tavaly nyártól kezdve fokozatosan mélyült a szorongásos depresszióm, és volt, hogy nem is mertem elindulni, félve, hogy szétszakad a lánc, vagy kidurran a kerék, és ott 10-20 km-re mindentől, tök egyedül ezt nem szívesen élném meg.

A biciklim viszonylag új, és nem is rossz fajta, de bármikor beüthet a krach, és félek, hogy teljesen leblokkolnék.

Sajnos nincsen senki, akivel el tudnék menni, mert nincsenek barátaim. Valamint szoktam a városban is biciklizni, de a fentiek miatt inkább a külső területeken szeretek.

A kérdésem az, hogy hozzá tudna-e valaki fűzni valamilyen megnyugtató gondolatot, amely esetleg csökkenthetné a szorongásomat?

24f