A sok csalódás után mit lehet tenni? A magány mindig győz.18/F

Most történt velem a legutóbbi csalódás egy lánnyal kapcsolatban. Mikor már végre elkezdek boldog lenni és az életem végre jó irányba megy akkor jön az élet és jól odaver... Nehogy már boldog legyek!

Mivel is megismertem egy új és nagyon gyönyörű szép lány és végre láttam az alagút végén a fényt, hogy ő majd kihúz és (mivel ő sem volt a toppon) mindketten majd boldogan élünk amíg meg nem halunk. De nem... Hoztam a tőlem elvárhatót és tudat alatt valahogy megutáltattam magamat mivel igaziból semmi rosszat nem csináltam csak egyik pillanatról a másikra eltűnt az életemből... Komolyan gondoltam az egészet, pont erre volt szükségem de ő amilyen hirtelen jött olyan hirtelen el is tűnt az életemből...

Lehet elég sejtelmes de nem véletlen, higgyétek el!

Mit lehet ilyenkor tenni? Mikor annyira egyedül vagy, annyira kilátástalan, hogy boldog párkapcsolatban élj, hogy legyen egy nő mellettem akivel teljes lehetne az életem amire már oly rég vágyom... Mert érzem ahogy az élet elszalad mellettem és életem legszebb időszakát elpazarlom... Vagyis boldogtalanul élem meg ezt az időszakot.

Mindenkinek kijár a boldogság csak én valahogy mindig elszalasztom vagy elrontom. Sokszor nem rajtam múlik egyébként (vagy nem is tudom mivel nem tudom megbeszélni velük sosem mi volt a baj mert mindig a könnyebb menekülőutat választják) mert én a szívemet lelkemet beleadom az egészbe de nekik ez sem elég. ÉN NEM VAGYOK ELÉG!

Most jönnek az ünnepek és csak hatványozódik a fájdalmam és a magányom ami a mellkasomat nyomja... A karácsony, az újév én meg egyedül töltöm az ágyban egy könyvvel vagy valami filmmel és könnyeimmel elárasztott arcommal fekszem le és merülök álomba.

Van bárki aki megért? Aki úgy szint elveszett és nem tud ebből a magányból kitörni? Mert a boldogság csak pillanatok és olyan hamar elmúlnak...

Ez egy segélykiáltás a végtelenségbe, remélem valakihez eljut...