Hogy lehet párkapcsolat nélkül leélni egy életet?

Ki ne nyírd magad, mert ez függőségről adna tanúbizonyságot, azaz arról, hogy függsz másoktól, annak rendeled alá az önképedet, hogy mások foglalkoznak-e veled.

Én 46 éves vagyok, 5 éve szingli, egy 15 évig tartó kapcsolat után, amiben a párom volt a szakító fél.

Szégyen ide vagy oda, de másfél éve nem érintkeztem emberi lénnyel testileg. Rohadt szar, de csak azt tudom ajánlani, hogy légy egész önmagadban, aztán ha lesz kapcsolatod, az csak plusz legyen, de ne létszükséglet.

Semmisem ilyen kiszámítható. Annak hogy eddig nem volt kapcsolatod semmi köze nincs a jövőbeli esélyeidhez. A korban hozzád illő nők 25 körül vannak, ők 5-10 év múlva gondolják majd úgy, hogy családot, férjet szeretnének.

Háháhá! Milyen nyugdíj? Esetleg 70 fölött, de nem biztos hogy mellette nem kell dolgoznod ahhoz hogy megélj.

Nem is biztos hogy élsz addig, szóval nem kell majd kinyírnod magad.

Van még úgy 20 éved azon pánikolni, hogy kifutsz az időből, 50 évesen is lehet valaki apa.

A család a világon semmire nem garancia mint fentebb olvashattad. A gyerekek elköltöznek, saját életet élnek, a házastársak lelépnek, meghalnak vagy már csak együtt élnek úgy hogy egymáshoz sem szólnak.

Nincs értelme olyan dolgokban gondolkodni, amik tőled függetlenül történnek meg veled. Inkább ismerd meg magad jobban, próbálj ki új dolgokat, legyél nyitott az emberekre és ne csak a potenciális kapcsolatlehetőségekre.

Hasonlóan vagyok én is gondolom sokan mondták ezt. 29 vagyok.

Párkapcsolat egy volt az is becsapott ez már 7 éve azóta semmi. sajnos barátaim sincsenek.. még lejebb vagyok

ami fenn tartja bennem a rugót az a munka és az utazás ha időm van járom a világot ( na meg persze pénzem ez szingliként megadatik), kicsit feltölt mentálisan.

elkeseredni nem kell a saját földeden nem lehetsz próféta. Sokmindenre megoldás a közegváltás. Elmész más városba más munkát nézni új közeg új emberek kipróbálod magad. És nagyobb hangsúlyt fektetni a közösségi életre, de nem társkeresés céljából mert a női ösztönlények kiszagolják és menekülnek. Én konditerembe járok meg dartsozni egy kocsmába. Nos.. mindkét helyen találok jó beszélgető partnereket és igazán rendes embereket ez pedig segít és ki tudja lehet egyszer valaki meglátja bennem azt az embert akivel tervezhet hosszútávra.

fel ne add de válts közeget, mert ha a lakóhelyeden kifogytak máshol lehetnek.. de ne ragadj le egy helyen mert az lelkileg megöl..

Nekem azt mondták biztatásképp, másban is ki lehet teljesedni, másképp is ki lehet tölteni egy életet. Igyekszem így gondolkozni, de hazudnék, ha azt mondanám, nem suhan át túl sűrűn az agyamon, hogy egyszerűen csak kiszállok - amikor, ahogy írtad, a szüleim elhunytak, a barátaimnak pedig családjuk lesz.

De az még odább van, a szüleim jó egészségnek örvendenek, a barátaim meg nem terveznek lebabázni.

Mondjuk ha ez vigasztal, szerintem férfiként még bőven jó esélyeid vannak, az idő valahol neked kedvez majd. Amikor egy nő szavatossága elkezd lejárni, egy férfi akkor válik egyre értékesebbé. :) Szerintem neked még nagyon sok időd van, hogy megtaláld a párod, ha nem görcsölsz rá és mész át félúton valami nőgyűlölő incelbe (ne tedd). Tedd, amit szeretsz, töltsd ki a napjaid valamivel, amit élvezel, legyenek nagy terveid egymagadban is... és ki tudja, talán valaki besétál az ajtón, miközben megvalósítod őket.

Ne add fel!