Volt már valaki ennyire mélyponton? (Többi lent)
18 éves fiú vagyok.
Amit tudni kell, hogy nincs se apukám,mamám,tatám, a többi rokonok meg nem beszélnek velem/velünk.
Anyukámmal és öcsémmel élek.
Sajnos úgy érzem, mintha nem tartoznék közéjük. Anyám és öcsém elvannak ketten én valahogy máshogy állok a dolgokhoz mint ők.
Nem tapasztaltam milyen egy szerető családban felnőni, nem voltak apa-fiú programok.
Anyám és a volt párja nem szerettek, így elvittek egy régi házukhoz, hogy éljek ott. Ekkor 15 éves voltam. Dolgoztam hogy élhessek.
Aztán érdekes módon vissza fogadtak de csak azért mert van munkám és elvehették a pénzem.
De ez már a múlt.
Barátaim vannak de ők messze élnek tőlem így nem találkozhatunk.
1 hónapja lett vége az 1 éves kapcsolatomnak. És ez nagyon megviselt mivel a volt barátnőmmel együtt is éltem. Azért éltem vele mert amikor anyámék kidobtak akkor ő és a családja befogadtak.
Így sokkal jobban kötődtem hozzá és fél évet voltam velük.
Aztán mikor elkezdődött a középiskola akkor elhagyott. Közel 1 hónapig nyaggattam hogy miért hagyott el. És erre azt mondta, hogy ő már előre tudta hogy másba lesz szerelmes.
Az életem egy rakás sz@r.
8 osztályom van, munkát nem találok, pénzem nincs. Tudod, hogy egy lány végett nem éri meg szenvedni, de tényleg nagyon a padlóra küldött. Na meg hogy nincs kivel megbeszélnem a dolgokat.
Most November 10-én lesz a 19-dik születésnapom és így romokban hever az életem. Bár előtte is romokban hevert csak akkor volt aki elfedtette velem.
Mindég is egyedül voltam ezt valahogy megszoktam bármennyire is fáj. De most teljesen kész vagyok. Már nem is tudom mikor aludtam egy jót.
Nincsennek álmaim se céljaim, nincs ami motiváljon hogy érdemes élni. Úgy gondolom hogy én már nagyon is megtapasztaltam az élet nehéz oldalát. Akkor nem lenne itt az ideje hogy boldog legyek mint mások?
Nem vagyok egy szépfiú, viszont ápolatlan se vagyok. Pattanásos vagyok, de majd elmúlik. Nem vagyok magas 165cm és 53kg. Vékony vagyok. Ezt anyámtól örököltem.
Érdekes az élet..
Nem utasítok el semmit sem.
Csak egyszerűen nincs lehetőségem spórolni.
Vagy eszek vagy tanulok.
Tanulni lehet kesőbb is. Számtalan módszert próbáltam hogy jobb legyen de csak kudarc. 18 év szenvedés. Már bekefáradtam. Mondhatjuk azt is hogy feladtam.
válasza: válasza:"csak egy kerdes. tanacsokert vagy panaszkodni jottel ide? mert barmit mondtak neked te ugy utasitottad el, mintha a vilag legnagyobb hulyeseget mondanak neked. ha nincs kinek elpanaszkodnod a sorsod akkor mondd azt, az legalabb egyenes. voltam en is szar helyzetbe es vagyok is, de en a kiutat keresem es nem elvbol elutasitok minden lehetoseget arra, h valtoztassak. emeld meg a segged, nezz szet lehetosegek utan kutatva aztan ne add fel. sulit el lehet vegezni kesobb is. Magyarorszagra utazni pedig nem egy egetrengetoen nagy osszeg, annyit ossze fogsz tudni sporolni, ha lelemenyes vagy. te ismered a korulmenyeid a legjobban es te tudod mibe lehet kapaszkodni es merre lehet elindulni. kerdes, h egyaltalan el akarsz-e... ennyit akartam csak."
Téged sem az eszedért szeretnek. Ha nem vagy képes felfogni a kérdező helyzetét, akkor ne mondj inkább semmit. Ami tanácsokat kapott, abból egy sem volt megfelelő, ilyen egyszerű. Látszik a kérdezőn, hogy ő akarna jobb életet, de nem tud előre haladni, mert magától nem tud, segítséget pedig nem kap. De hála a sok rajzfilmnek, elhitetik az emberrel, hogy az élet csupa jó és ha éppen rossz is, majd jó lesz. Közben meg a nagy lófogat!
Sajnos a kérdezőnek tanácsot nem tudok adni, mert inkább nem mondok semmit, minthogy hülyeséget beszéljek, úgyhogy csak egyszerűen válaszolok a kérdésre: igen, voltam, de jelenleg én még lejjebb is vagyok.
12: Nincs számítógépem,nem kesergek. Itthon töltöm az időt de csinálok is valamit. Takarítok, főzök, mosok.
Mond meg nekem, hogy pénz nélkül hogyan mennjek iskolába? Kerestem munkát. És nem találtam. Nem vesznek fel mert csak 8 osztályom van, vagy mert nem beszélem a nyelvet. De majd megoldom egyedül.
13: Már azzal sokat segítettél, hogy felfogtad a helyzetemet és nem sablonos választ adsz ahol "mennjél iskolába, vagy ne nyafogj stb és stb.
Nem tudom, hogy milyen helyzetbe vagy.
Igazából tanácsot se tudok adni.
De esetleg csak bízzál abban, hogy minden jobb lesz. Igen tenni is kell érte tudom. Én is próbálok bízni meg tenni is. De egyedül nehéz. Bár semmi sem lehetetlen
válasza: válasza:Annyit tudok mondani, hogy ne hagyd el magad! Se külső, se lelki szempontból! Én is ámentem hasonlókon nem is egyszer!
Keress célt, motiváld magad! Tudom, tudom mondani könnyű, de muszáj tenned annak érdekében, hogy juss ötről a hatra. Fejleszd, képezd magad!
Ha csak a 8 általános van meg tedd le az érettségit. Még most sem késő. Ha az megvan utána elmehetsz akármilyen OKJ képzésre. Keress valami olyat ami érdkel. Szabadidődben pedig foglald le magad. Mozogj, olvass, találd fel magad! Ez csak pár alap tipp, de a sorsod te alakítod!
Sok sikert az életed rendbetételéhez, kitartást és előre is Boldog Szülinapot!
(Egy szintén Nov.10 születésű :D)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!